A sikerre nincs univerzális recept, tizenöt nemzedék óta nem adatott meg az országnak a teljes szuverenitás, de most végre a magyarok dönthetnek a haza sorsáról, és ezzel a lehetőséggel jól kell tudni élni, fogalmazott az államtitkár.
Orbán Balázs a magyar karakter jellegzetességei közé sorolta, hogy szabadságszerető, az alkotmány és a jog védelmében lép fel, ugyanakkor kritikus az idegen eszmékkel, hódítás nélkül vitézkedik, hazáját és Európát védi, valamint egyszerre nyugati és keleti, egységes és megosztott.
A szuverén magyar állam sose fordult a társadalom ellen, a 20. századi kivételek, például a kommunista állam nem volt szuverén és magyar – jelentette ki Orbán Balázs.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a rendezvényen azt emelte ki, hogy a magyar gazdaságpolitika patrióta és pragmatikus. Patrióta, például amikor a bérből és fizetésből élő gyermekeket vállaló családokat támogatja, és pragmatikus például, amikor világszínvonalú nemzetközi cégekkel működik együtt vagy következetesen csökkenti a magyar kkv-k adóterheit.
Az állam van a társadalomért, a Magyarországon élőkért és a határon túli magyarokért és ez a felelősség 2010 óta nagyon jól érvényesül – fűzte hozzá.
A Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott rendezvényen bemutatták az Orbán Balázs és Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatója által szerkesztett Ezer éve Európa közepén – A magyar állam karaktere című könyvet, amelyben mintegy harminc tanulmány mutatja be a magyarok jelenét, történelmét, gondolkodását, másokhoz fűződő viszonyát, társadalmát és gazdaságát. A tanulmányok szerzői között van Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, Horváth Attila és Varga Zs. András alkotmánybíró, valamint Szájer József fideszes EP-képviselő.
A kötethez írott ajánlásában Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: „…a mai viták különböző álláspontjaiban hosszú évszázadok eltérő tapasztalatai tükröződnek. A megoldást azonban nem az jelenti, hogy az európai népek sokszínűségét feloldjuk egy semleges, lélektelen, szürke masszában, hanem sokkal inkább az, hogy jobban megismerjük azokat a motívumokat, amelyek egy másik nemzet saját államiságáról alkotott gondolkodását alapvetően meghatározzák.”
