Orbán Viktor: Mindenki veszélyben van, aki nem oltatta be magát

Bár nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas hazánkban az átoltottság aránya, és a járvány is lecsengőben van, egyre kevesebb halálos áldozattal ugyan, de a koronavírus várhatóan velünk marad, ezért mindenkinek be kell oltatnia magát ahhoz, hogy biztonságban legyen – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádió pénteki műsorában. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy a következő két-három év jelentős részben a klímavédelemről fog szólni fog, s ebben nekünk „rezsiharcot” kell vívnunk Brüsszellel.

Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy a gyermekek szexuális nevelése a szülők felelőssége. Forrás: facebook/orbanviktor

– Ha igaz, amit a szakemberek állítanak, vagyis hogy a vírus nem megy el, akkor előbb-utóbb az utolsó embert is megtalálja, aki nem védett. Egyetlen módon tudják az emberek védeni a saját és szeretteik egészségét, ha beoltatják magukat

– hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában. Tévhitnek nevezte, hogy a magukat be nem oltó felnőttek – mintegy hárommillió fő – megúszhatják a Covid–19-et, ha kialakul az úgynevezett nyájimmunitás.

– Előbb-utóbb mindenkit utolér a vírus, aki nincs beoltva – húzta alá Orbán Viktor.

A kormányfő arra is kitért: tegnap 25 ezer első oltást és 117 ezer második oltást adtak be az országban, s a lélegeztetés nélkül kórházban lévők száma hosszú idő után ezer alá ment. Lélegeztetőgépen szintén jóval kevesebben (121 fő) vannak a korábbiaknál. Ám szavai szerint az aktív fertőzöttek száma még mindig nagyon magas (jelenleg 84 719 fő), ezért sem kedv kérdése az oltás.

A kormányfő kitért arra is, hogy az oltás megszervezése hatalmas kihívás, első oltások tekintetében az Egyesült Államoknál is jobb eredményeket érünk el, pedig ők maguk is tudnak vakcinát gyártani.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió műsorában

A vírus mutációival kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, bár mindenki fél az indiai vírustól, a szakmai álláspont szerint azonban

a Magyarországon alkalmazott vakcinák kivétel nélkül alkalmasak e mutáns variáns legyőzésére.

Orbán Viktor a Sinopharm-oltóanyag engedélyeztetési gondjairól is beszélt. Szavai szerint bár a keleti vakcinákkal kapcsolatban rémhírek terjednek, mindenki biztos lehet benne, hogy azokkal is lehet majd utazni, Magyarország egymás után köti meg azokat a kétoldalú megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik a szabad mozgást. – Most egy olyan szabályt alakítanak ki, hogy júliusban talán lesz egy közös uniós kártya, és egymás országában kötelező lesz elfogadni az Európai Gyógyszerészeti Hatóság által elfogadott vakcinákat, ami pedig nem általuk jóváhagyott, azt elfogadhatják, amit a turizmus miatt valószínűleg el is fognak fogadni – tájékoztatott a kormányfő.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

az ország jelenleg a védekezésből az újrakezdésbe való átmeneti állapotban van.

– Most, hogy a harmadik hullámot leszorítottuk a földre, már nem védekeznünk kell, hanem újraindítani a gazdaságot. Sok minden megváltozott mind a munkában, mind az oktatásban, ez meggyötört bennünket, ám vállalkozni kell, beruházni, befektetni, újrakezdeni – fogalmazott.

A büdzséről is beszélt a kormányfő: szavai szerint

a 2021-es költségvetést az újraindítás fényében kell módosítani, és a 2022-es büdzsé már teljes egészében erről fog szólni.

– Én azt hiszem, hogy ha megkapjuk a második negyedév számait, látni fogjuk, hogy mi történt az utolsó három hónapban, ami szerintem biztató eredményeket fog mutatni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A brüsszeli csúcstalálkozók éjszakába nyúló tárgyalásairól Orbán Viktor elmondta: nem szerencsés a munkaszervezés, ő maga meglepődve látja, hogy ha Brüsszelben este hétkor megkezdődik egy tárgyalás, éjjel két-három óra előtt nem végeznek. A kormányfő szerint ez akár egyfajta tárgyalási taktika is lehet, amelynek a lényege, hogy összezárva kifárasztják az embereket, hogy hamarabb egyezségre jussanak a vitás kérdésekben.

A klímacél elérése kapcsán a kormányfő azt hangsúlyozta: nagyon tagolt az európai térkép, s bár a klímavédelmet mindenki fontosnak tartja, de ez rendkívül drága dolog, és a különböző országok nem tudnak ugyanannyi terhet viselni.

– Az hogy a klímaváltozás költségét az emberekkel fizettessünk meg, és kivessünk adót például a benzinre, Nyugaton természetesnek tűnő gondolat, mert ott kibírják. Mi nem akarunk adót fizettetni az emberekkel. A nagy cégek végzik a klímarombolást, fizessenek ők. Ebből hozzuk létre a klímavédelemhez szükséges pénzalapokat. Én nem akarom, hogy a magyarok fizessenek – húzta alá a miniszterelnök.

Hozzátette: a következő hetekben összesen 12 jogszabálytervezet várható, ekkor kezdődik a konkrét vita, amikor majd meg kell védeni a magyar érdekeket. – A következő két-három év a klímavédelemről is szólni fog, és nekünk egyfajta rezsiharcot kell vívnunk – mutatott rá a miniszterelnök.

Orbán Viktor tegnap Santiago Abascalt, a spanyol Vox párt vezetőjét fogadta, ma pedig Londonba utazik. Abascallal a járvány elleni védekezés miatt háttérbe szorított témákról tárgyaltak: az egyik a klímavédelem (hiszen a tervek szerint Magyarországon 2030-ra az itt előállított energia kilencven százalékának szén-dioxid-mentes kell lennie), a másik téma pedig a bevándorlás volt. A magyar kormányfő rossz emlékként említette a spanyol vezetőnek, hogy amikor kerítést épített a magyar kormány, akkor még a spanyol kabinet is ingatta a fejét, ma azonban az ő határaikon már háromszor akkora kerítés áll, mint nálunk.

A Boris Johnson brit kormányfővel tervezett tárgyalására térve Orbán Viktor úgy fogalmazott,

nekünk is ki kell építenünk egy brit–magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködést,

s ennek megfelelően a mai egyeztetésen speciális együttműködési területeket fog keresni a két ország politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai terén.

Az őszödi beszéd 15. évfordulóján Orbán Viktor elmondta, hogy az akkori eseményekről villanásszerű emlékei vannak. Szavai szerint

az a leginkább megdöbbentő, hogy Gyurcsány Ferenc, aki a 2006-os történések origójában állt, most ugyanúgy ott van a politikában, mintha mi sem történt volna.

– Ráadásul nemcsak arról beszélhetünk, hogy itt van, hanem ismét vele kell harcolnom. A Városházán pedig egymás után tűnnek föl azok az emberek, akiket a Gyurcsány-kormányban láthattunk. Az ember nem tudja, mit gondoljon, mert hiába tizenöt éve történt, sok kérdés itt maradt velünk – fogalmazott a miniszterelnök.