Papírforma: a Stop, Soros! törvényt kritizálja az uniós bíróság

Magyarország megszegte az uniós jogból eredő kötelezettségeit azáltal, hogy bünteti a migrációt szervező tevékenységet, illetve hogy megakadályozza, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak olyan személyek, akik nem tesznek eleget a nemzetközi védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak – mondta ki az Európai Unió Bíróságának illetékes főtanácsnoka a csütörtökön közzétett indítványában, egyúttal

az uniós joggal ellentétesnek nevezve, hogy a 2018-ban elfogadott Stop, Soros! törvénnyel Magyarország megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit.

Az ügyben az Európai Bizottság indította a pert hazánk ellen még 2019-ben. A luxembourgi székhelyű bíróság pedig tavaly márciusban mondott ítéletet a jogszabálycsomag egy fontos eleméről, az első biztonságos ország elvéről, mégpedig elutasítva azt. Athanasziosz Rantosz főtanácsnok csütörtöki indítványában is utalt erre az ítéletre, kijelentve: a Magyarország által bevezetett, új elfogadhatatlansági ok (miszerint a nemzetközi védelmet kérelmező érkezése előtt biztonságos tranzitországon, Szerbián keresztül haladt át) nem fér össze az eljárási irányelvből eredő kötelezettségekkel.

Az uniós bírói fórum előzetes véleményében kimondta továbbá, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőknek történő segítségnyújtás bűncselekménynek minősítése különösen jelentős elrettentő hatást gyakorolhat minden olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely tudatosan próbálja elősegíteni a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok megváltoztatását, illetve a kérelmezőknek megkönnyíteni a nemzetközi védelemre irányuló eljárás vagy a humanitárius segítség igénybevételét. „A szóban forgó szervező tevékenység bűncselekménynek nyilvánítása nem igazolható módon akadályozza a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogi rendelkezésekben biztosított jogok gyakorlását, és így az e rendelkezésekből eredő kötelezettségek megszegésének minősül” – áll az indítványban.

A 2015-ös röszkei zavargásokban több rendőr is megsérült
Fotó: Kurucz Árpád

A magyarok akaratát tükrözi a törvény

Ismert, hogy a magyar kormány a törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás kapcsán korábban közölte, hogy azok tükrözik a magyar emberek akaratát, és megfelelnek a genfi, a schengeni, valamint a dublini egyezmények előírásainak.

Mint emlékeztettek, a magyar emberek népszavazáson, országgyűlési és európai parlamenti választáson is egyértelművé tették, hogy nem kérnek a bevándorlásból, és meg akarják védeni az európai keresztény kultúrát.

Varga Judit igazságügyi miniszter tavaly decemberben – a Stop, Soros! törvénycsomag luxembourgi tárgyalásakor – azt írta a Facebook-oldalán, hogy kifogásolják a többi közt a büntető törvénykönyv új tényállását, amely bűncselekménynek minősíti a jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását.

„Vagyis az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól!

Brüsszelben azt akarják elérni, hogy ne adjanak pénzt, sőt büntessék is meg azokat az országokat, amelyek nem akarnak illegális bevándorlókat befogadni. Lám, ez az eljárás egy újabb ékes példája ennek” – fűzte hozzá az EB által indított kötelezettségszegési eljárásra reagálva.

A főtanácsnoki vélemény egyébként nem köti az uniós bíróságot, de az esetek túlnyomó többségében irányadó annak ítéleteire nézve. Menekültügyben az uniós bíróság pedig előszeretettel dönt Magyarországgal szemben. Emlékezetes, hogy egy tavalyi főtanácsnoki indítvány jogellenes őrizetnek minősítette a menedékkérők tranzitzónában való tartózkodását. Arról, hogy a nemzetközi bírói fórumok ezen gyakorlata miért veszélyes és átláthatatlan, itt írtunk.

Varázsszavak mögé bújtatott eljárások

Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán reagált az ügyre. Mint írja, ismét egy újabb példa arra, hogyan működik a nyugati gondolatbuborék.

„Egyértelműen látszik, hogy lehet a magyar kormány bármennyire együttműködő, a brüsszeli elitnek ismét könnyebb ideológiai lustaságból a jól megszokott mantrák és varázsszavak mögé bújva eljárásokat indítani Magyarországgal szemben”

–fogalmazott.

Varga Judit kifejtette, a Bizottság és a főtanácsnok sajnálatos módon egyetértenek abban, hogy teljesen elfogadható az illegális migráció támogatása, elősegítése és szervezése. Ezzel szemben a magyar Büntető Törvénykönyv bűncselekménynek minősíti ezeket a tevékenységeket. Hangsúlyozta,

a magyar kormány álláspontja szerint a Bizottság félreérti a büntetendő cselekmény tényállását és alkalmazási körét, másrészt a brüsszeli testület semmilyen bizonyítékkal nem tudta alátámasztani érvelését.

A Kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait és mindent megtesz, hogy megakadályozza nemzetközi migránsfolyosók kialakulását. Annak érdekében, hogy ezen célkitűzésnek megfeleljen, a külképviseleteken továbbra is biztosított a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztésének a lehetősége – zárta az igazságügyi miniszter.