Marad a szigorú határőrizet a tranzitzónák nélkül is

Hazánk megszünteti a tranzitzónákat, és a Belügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint az Igaz­ságügyi Minisztériummal együttműködve, megteszi a szükséges lépéseket – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón. Hozzátette: ezentúl csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet majd menekültügyi kérelmet benyújtani. Gulyás Gergely szerint a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely megvédte Magyarország határait, és sajnálatos az Európai Unió Bíróságnak az ügyben hozott ítélete. Az ügyben megkerestük a magyar kormány határvédelmi intézkedéseit számtalanszor bíráló Európai Bizottságot, ám lapunkkal azt közölték: egyelőre nem véleményezik a tranzitzónák felszámolását.

Az Európai Unió Bírósága mostani verdiktjével szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly a magyar kormány álláspontjával megegyező döntést hozott és kimondta: a tranzitzónában való elhelyezés nem minősül jogellenes fogva tartásnak. Ezért is írta Varga Judit tegnap a Facebookon: „Miután az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága egymásnak ellentmondó döntéseket hozott a tranzitzónákat illetően, hazánk számára nem maradt más észszerű megoldás, mint azok felszámolása.” A igazságügyi miniszter azt is világossá tette, a kormány álláspontja a migráció kapcsán változatlan. „Továbbra is megvédjük Magyarország és Európa határait” – fogalmazott bejegyzésében a tárcavezető.

Az Alapjogokért Központ is hasonlóan foglalt állást: „A döntés semmiképp sem jelent és nem is jelenthet enyhítést a szigorú menekültügyi szabályozás kapcsán. A lépésnek együtt kell járnia a határok még fokozottabb védelmével és azzal, hogy Magyarország külső határain ne legyen benyújtható olyan migráns menedékkérelme, aki biztonságos országon keresztül érkezik” – fogalmaztak állásfoglalásukban.

A döntés nem jelenthet enyhítést a menekültügyi szabályozásban
Fotó: Havran Zoltán

Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke vasárnap a holland NRC Handelsbladnak nyilatkozva azt mondta: Lengyelország és Magyarország a német Alkotmánybíróság nemrégiben hozott, az Európai Bíróság döntését felülbíráló határozata nyomán sem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy nem fogadja el az uniós bíróság döntését. „Ha egy tagállam nem tartja be az európai döntéseket, akkor az unió más tagállama ezt nem használhatja ürügyként arra, hogy maga ne tartsa be a szabályokat” – vélekedett.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy értelmezi a belga bíró nyilatkozatát, hogy az arra utalt: amit megtehetett a német Alkotmánybíróság, azt nem teheti meg a magyar és a lengyel. „Vitatható az a tétel, hogy amit már megtett az egyik tagállam, attól el van tiltva a másik” – fogalmazott.

– A kérdés az, el tudják-e érni, hogy rákényszerítsék a tagállamokat, így Magyarországot is arra, hogy akaratunk ellenére is be kelljen engednünk a migránsokat. Az Európai Bíróság mostani ítélete arról szól, hogy megpróbálják kicselezni a magyar törvényeket, a magyar alkotmányt – nyilatkozta múlt pénteken a Kossuth rádióban Orbán Viktor az Európai Unió Bírósága ítélete kapcsán, miszerint őrizetnek minősül a migránsok tranzitzónákban való elhelyezése. A bírák arról is döntöttek, hogy nem nyilváníthatják elfogadhatatlannak a menedékkérelmet a magyar hatóságok azért, mert egy bevándorló biztonságos országon keresztül érkezett hazánkba.