Sikeres lett a kreatív városok elképzelése

Külföldön is érdeklődnek a magyar kutatók által kidolgozott régiófejlesztési koncepció iránt – közölte lapunkkal Miszlivetz Ferenc, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója. Az úgynevezett Kraft-index szerinti elképzelés a gazdasági és technikai elemeket a kulturális örökséggel köti össze. Az intézetben olyan aktuális világjelenségeket is kutatnak, mint a migráció vagy a neoliberális világrend felbomlása.

Miszlivetz Ferenc szerint vonzók lehetnek a narratívák Fotó: Bach Máté

Merőben új módszert dolgoztak ki Magyarország bizonyos régióinak fejlesztési terveire a hazai kutatók. Az úgynevezett Kraft-index – kreatív városok – fenntartható vidék koncepciója a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete /Institute of Advanced Studies Kőszeg (FTI-iASK) gondozásában fejlődött olyan összetett térségi szemléletű projektté, amely összeköti a gazdasági és technikai elemeket a kulturális örökséggel, illetve az innovációt a fenntarthatósággal – mondta el lapunknak Miszlivetz Ferenc, a kormány által 2015-ben létesített intézet alapító főigazgatója. Hozzátette: az Európa kulturális fővárosa 2023 címre sikeresen pályázó Veszprémben is a Kraft-index szempontjai érvényesülnek, bevonva a projektbe az egész Balaton-felvidéket.

Miszlivetz Ferenc szerint vonzók lehetnek a narratívák
Fotó: Bach Máté

Külföldről is érdeklődnek

– Arra az egész Európában mutatkozó jelenségre reagálunk, hogy a kisebb és a közepes városok többsége nem elég vonzó ahhoz, hogy megtartsák a fiatal generációkat, emiatt elveszítik a fejlődésükhöz szükséges potenciált és dinamizmust, ezért elszürkülnek, kiszolgáltatottá válnak. A nagyobb iparvárosok könnyen elszívhatják a kisebb települések minőségi munkaerejét. Ám ennek a folyamatnak van alternatívája, vissza lehet hozni, újra lehet teremteni a kis- és közepes városok kreativitását, megtartóerejét. Ehhez azonban az elengedhetetlen infrastrukturális beruházások mellett kell egy olyan identitásmegerősítés és ebből fakadó kisugárzás, ami a kulturális örökség újszerű, XXI. századi elvárásoknak megfelelő menedzselésével érhető el.

Kőszeg esetében pél­dául – egészen a reneszánsz kortól kezdve – fantasztikus történetek sokasága gyűlt össze, s ha ezek a narratívák bekerülnek a köztudatba, a helyi közösségeken kívül másokat is vonzani fognak – fejtette ki Miszlivetz Ferenc. Hozzátette: a digitális technológiának, az új típusú energiahasználatnak, valamint a kreatív iparágaknak a kulturális vonzerővel történő összekapcsolása révén nemcsak egy-egy város, hanem egy egész régió kaphat egységesebb arculatot és erősebb identitást, ami végső soron az új típusú minőségi turizmushoz, ezáltal a gazdaság felpörgéséhez is vezethet.

Megjegyezte: a különböző, új infrastrukturális beruházások működtetésénél is figyelembe veszik a Kraft-index által kínált szempontokat. Külföldön is pozitív fogadtatásra talált a Kraft-koncepció; jelenleg nyolc európai ország az FTI-iASK vezetésével egy közös Interreg Europe projektben tesz kísérletet az új típusú integrált fejlesztési koncepció megvalósítására.

Rugalmas reakciók

A Pannon Egyetem Kőszegen létesített campusának professzoraként is tevékenykedő főigazgató arra is kitért: a különböző tudományágak képviselőinek együttműködése biztosítja az FTI-iASK-ban folyó kutatások társadalmi hasznosulását, hiszen az olyan projekten, mint a globális és regionális fenntarthatóság, a kvantumelmélet és a társadalomtudományok, vagy éppen a Beszélő házak és beszélő városok, a társadalomkutatók mellett fizikusok, biológusok, mérnökök, építészek, valamint nyelvészek, irodalmárok és filozófusok dolgozhatnak együtt.

Szavai szerint az intézet arra az igényre reflektál, amellyel előbb-utóbb minden kutatóintézetnek és egyetemnek szembe kell néznie: hosszú távon csak azok az intézmények maradhatnak versenyképesek, amelyek rugalmas, nyitott központok hálózataként működnek.

– A hagyományos egyetemek csak lassabban képesek reagálni az egyre nagyobb frekvenciával jelentkező társadalmi és tudományos igényekre. Az FTI-iASK egy gyors reagálású kutatóintézet, amely csak hasonlóan rugalmas partnerekkel képes hatékonyan együttműködni. Ösztöndíjasainktól elvárjuk, hogy kapcsolják össze az alapkutatásukat valamilyen társadalmi innovációt elősegítő gyakorlati hasznosságú témával, és hogy készek legyenek tudományterületeket összekötő teamekben együtt dolgozni – sorolta Miszlivetz Ferenc.

Ezek közé tartozik a migráció különböző aspektusainak és kiváltó okainak vizsgálata vagy az Európai Unió átalakulásával, benne Közép-Európa valószínűsíthető jövőinek feltérképezése.

– Ezeket a témákat elsősorban az intézet Polányi Központjában kutatják. Polányi Károly Nagy átalakulás című fő műve nem véletlenül került újra a nemzetközi kutatások fókuszába. A kapitalista világrendszer elérte azt a pontot, ahonnan nem tud visszaállni az egyensúlya, és önmagát nem tudja kontrollálni többé – ismertette a főigazgató.

Mint mondta, ez a világjelenség különösen aktuális kutatási témát jelent, mert a második világháborút követően kialakult világrend ideológiája, a neoliberalizmus visszaszorulóban van.

– Ennek a világnézetnek a fő képviselője, az Egyesült Államok nem képes fenntartani az egypólusú világrendet, aminek következtében hosszú, bizonytalanságokkal teli és zavaros átmeneti időszaknak nézünk elébe. Látszólag paradox módon a Magyarországhoz hasonló kisebb játékosok – vagy még inkább ezek hálózatai – új helyzetbe kerülve olyan szerepet is kaphatnak az átrendeződésben, ami korábban nem volt elképzelhető – fogalmazott. Megjegyezte: a kaotikus rendszer lényege, hogy nem determinált, tehát semmilyen biztosíték nincs arra, hogy tudnak-e, és ha igen, hogyan képesek élni a megnyíló lehetőségekkel.

Emberközeli tudomány

A több külföldi egyetemen is rendszeresen oktató intézményvezető arról is beszámolt: fontosnak tartják, hogy az FTI-iASK tudományos eredményei közvetlenül is bekerüljenek a társadalmi köztudatba.

– Tudomány a kocsmában címmel rendszeressé váltak a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő előadások Kőszegen. Ezeket a törzsközönség mellett az interneten is több százan követik. Emellett immár negyedszázados hagyományt folytatva, nemzetközi nyári egyetemet is szervez az Intézet Európa és Közép-Európa állandóan alakuló, szövevényes kapcsolatait boncolgatva – idén ez június 28-a és július 6-a között lesz. A nyári egyetemet 1996-ban indítottuk el Hankiss Elemérrel, aki a szerteágazó tudományos tevékenysége fontos részének tartotta a népművelést is – emlékszik vissza a főigazgató, hozzátéve: az intézet részeként működik egy Hankiss Kutató Archívum is, amelynek létrehozásában Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi minisztere is segítségükre volt.