Hermann Róbert azt mondta, hogy a 171 évvel ezelőtti megtorlás olyan embereket sújtott, mint Batthyány Lajos, aki végig a megegyezésre törekedett, vagy mint az aradi vértanúk, akik a küzdelem reménytelenségét belátva az utolsó napokban letették a fegyvert.
A kivégzéssel I. Ferenc József célja az elrettentés volt, de a császár nem érte el a célját, mert az országot nem lehetett „meggyőzni” arról, hogy a küzdelem igazságtalan lett volna – vélekedett.
Hozzátette: a kivégzés mindenkit megdöbbentett, mert azt hitték, végül kegyelmet kapnak majd.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.
