A hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve a szocialista-szociáldemokrata pártok belátták, hogy kapitalizmus, mint az egyéni érdekre és profitra épülő gazdasági rendszer, az egyedül működőképes, szemben a szocialista-kollektivista tervgazdasággal, amely látványos csődöt mondott. A céljuk ezek után a kapitalizmus vadhajtásainak korrekciója, a szociális piacgazdaság és a jóléti állam megteremtése volt.
A kapitalizmus általános támadása, az osztályharcos szemlélet elavult és nem vezet sehová a „baloldalon”.
Más kérdés, hogy mára a globális nagytőke és a liberális értékrend „szolgálatába” álltak a nyugati és – többek között – a magyar, magukat szocialistának nevező pártok is, amit joggal lehet kritizálni, miként a globális pénzügyi elit koncepcióját is, mely a nemzeti piacokat s a nemzetállamokat is a globális piac uralma alá akarja gyűrni. (Ezt Thürmer például jól látja.) De erről nem mond semmit az interjúban Szanyi.
Szanyi kapitány osztályharcos baloldalisága minden, csak nem 21. századi, igaz, legalább nem olyan álságos és sunyi baloldaliság, mint amit a posztkommunisták előadtak az elmúlt évtizedekben.
Ráadásul a kapitány azon kijelentése, mely szerint Magyarországon szociális, morális és környezeti válság van, pusztán üres szólam egy olyan országban, amelyik éppen erősödik, ahol a családok támogatása világszínvonalú, amelyik a gyurcsányi züllés után megtisztul, megerősödik erkölcsileg, és kormányzati programok szintjén vigyáz a környezetére.
Egyszóval: Szanyi kapitányt hallgatva hátradőlök, és megIszomm egy kávét, sőt inkább egy capuccinót.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!