„Az Európai Bizottság minden egyes tagállamban vizsgálja az LMBTQI-közösség helyzetét, az uniós jogszabályok, illetve EU-finanszírozta projektek végrehajtásánál ugyanis maximálisan tiszteletben kell tartani a diszkrimináció-mentesség elvét”
– fogalmazott Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa az Európai Parlament (EP) LMBTQI-jogokkal foglalkozó munkacsoportjának tegnapi eseményén, amit a homofóbia, a transzfóbia, a bifóbia és az interfóbia elleni világnap alkalmából tartottak. A máltai baloldali politikus egyúttal üdvözölte, hogy az uniós parlament még tavasszal az LMBTQI- (
Szivárványba öltöztek
Árulkodó, a biztos a homofóbia elleni világnap alkalmából Magyaországon a Telex.hu portálon jelentetett meg véleménycikket tegnap, amelyben arra kérte a tagállamokat és azok lakosságát, hogy a civil szervezetekkel karöltve szintén álljanak be az EP kezdeményezése mögé, és „együtt valósítsák meg az LMBTQI-személyek szabadságát biztosító övezetet”. Az EU-intézmények is szivárványba öltöztek a világnap alkalmából, többek között az uniós parlament és bizottság brüsszeli épületeire is felhúzták az LMBT-lobogót.
On #IDAHOT2021 the colours of the rainbow 🏳️🌈 are shining bright.
I stand firmly, and proudly, for a true #UnionOfEquality.
In the EU 🇪🇺 you should be able to be who you are, live and love freely. pic.twitter.com/MgubzcCtmT
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 17, 2021
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a Twitteren osztotta meg üzenetét, miszerint az Európai Unióban mindenkinek szabadon kellene élnie és szeretnie. A Magyar Nemzet korábban cikkezett róla, hogy a bizottság kiemelt hangsúlyt fektet a gendernek munkaprogramjában: tavaly év végén épp Helena Dalli volt az, aki kilátásba helyezte az uniós források melegjogi feltételekhez való kapcsolását. Noha a biztosasszony a hétfői rendezvényen már nem ismételte meg ezen tervet, mások megtették helyette: a jelenlévő, kivétel nélkül baloldali és liberális EP-képviselők szerint egyértelmű, hogy
az EU jogállamisági eszköztárát az alapvető jogok, így az LMBT-személyek védelmére (is) kellene használni.
Magyarország és a „copy paste”
Az EP eseményén Michal Šimečka szlovák liberális EP-képviselő – az uniós kifizetéseket a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő parlamenti jelentés szerzője – arról beszélt: Brüsszelnek immár elég széles a jogállamisági eszköztára a kemény fellépéshez, főként a január elsejével életbe lépett jogállamisági rendelet fényében. (Ezt Magyarország és Lengyelország megtámadták az EU Bíróságán, az alkalmazása még nem kezdődött el – a szerk.) Šimečka szerint a gender kérdésben az EU-ban „veszélyes trend” van kibontakozóban, ami lényegében Magyarországról származik. „A magyar az apa férfi, az anya nő gyakorlatot folyamatosan copy pastelik más országokban – fogalmazott, azt szorgalmazva, hogy ahol az uniónak hatásköre van, igenis fel kell lépni a fekete bárány tagállamokkal szemben. Ugyancsak szembetűnő, hogy a rendezvényre Magyarországról, Lengyelországról és Lettországból,
a konzervatív családpolitikát folytató tagállamokból hívtak meg kormányellenes szakértőket.
Köztük hazai részről a Háttér Társaság ügyvivője, Dombos Tamás ült le az EP-képviselőkkel. Dombos felszólalásában jelezte, véleménye szerint a magyar kormány családpolitikája ”egy játék„, ami pusztán annak szól, hogy az emberek EU-ba vetett bizalmát aláássa. Az európai parlamenti képviselők bólogatása mellett elmondta azt is: szerinte Magyarországon a jogállamiság aláásásával csorbítják az LMBTQI-személyek jogait.
A liberális Michal Šimečka szerint Magyarország negatív példa az EU-ban Fotó: Európai Parlament
Súlyosbodó Gender-vita
A friss uniós adatok szerint a kontinensen az LMBTQI-közösség soraiba tartozók 43 százaléka érzi úgy, hogy megkülönböztetik nemi identitása miatt. Ursula von der Leyen ennek margóján tavaly kilátásba is helyezte, hogy az Európai Bizottság rövid távon terjessze ki az uniós bűncselekmények jegyzékét a homofób gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre. Ekkor hirdették meg Brüsszelben a Dalli által emlegetett cselekvési tervet is, ami bár a sokszínűség bebetonozását célozza, nem változtat a tényen, hogy
a családpolitika tagállami hatáskörbe tartozik.
Lapunkban ugyancsak írtunk róla, hogy a társadalmi nem vagy gender kérdése az EU legmagasabb szintjén, az Európai Tanácsban is vissza-visszatérő téma: a portói szociális csúcstalálkozó előtt a konzervatív vezetésű tagállamok, köztük hazánk, újra vétózták, hogy a képlékennyé vált ”gender equality„ fogalom a nyilatkozat része legyen.
