Újabb adósvédő döntések

Habár az ellenzék hétfőn elszabotálta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadását, megakadályozni nem, csak elodázni tudta a döntést. Orbán Viktor a javaslat vitájában a legtöbbször emlegetett kritikára reagálva kifejtette: nem biztos, hogy egy kilencvennapos időkorlát esetén újra össze tudnák hívni az Ország­gyűlést a járványügyi helyzet miatt.

A miniszterelnök összefogásra szólított fel, de kérése süket fülekre talált a baloldaliaknál Fotó: MTI/Kovács Tamás

A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje, a szokásos jogszabályok keretei között pedig nem tudjuk megszervezni Magyarország kollektív önvédelmét – szólította meg az Országgyűlésben az ellenzéket tegnap napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök, utalva arra, miért is kell a 4/5-ös parlamenti többség a koronavírusos törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalásához és keddi elfogadásához.

A veszélyhelyzetet és a rendkívüli jogrendet meghosszabbító törvényjavaslat szerint választást és népszavazást sem lehetne tartani a határozatlan ideig meghosszabbított veszélyhelyzet idején, ahogyan időközi választásokat sem, börtönbüntetés járna rémhírterjesztésért és a járványügyi védekezés akadályozásáért is. A javaslat külön kitér arra, hogy az Alkotmánybíróság működne a veszélyhelyzet alatt.

A miniszterelnök összefogásra szólított fel, de kérése süket fülekre talált a baloldaliaknál
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Orbán Viktor szavaira először Gyurcsány Ferenc reagált, aki szerint a miniszterelnök által kért nemzeti egység „nem a nemzet feltétel és a korlátok nélküli engedelmességét jelenti egy korlátokat esetleg nem ismerő hatalomnak”. A DK elnöke ezzel indokolta, hogy nem támogatják az előterjesztést, megjegyezve, hogy „azért küzdünk, hogy hazánk maradjon demokratikus, szabad jogállam”.

A párbeszédes Szabó Tímea szerint a javaslat arra is felhatalmazást ad a kormánynak, hogy felszámolja a szabad sajtó maradékát is, és börtönbe juttassa azokat az újságírókat, akik a miniszterelnöknek nem tetsző dolgokat állítanak.

– Ezt diktatúrának hívják – jelentette ki.

Jakab Péter gyűlöletpropagandának nevezte azokat a kormányzati felvetéseket, miszerint egyes ellenzéki pártok mintha a vírusnak drukkolnának. A Jobbik elnöke szerint a legfontosabb az együttműködés képességének megőrzése lenne, ám a kormány csak saját magával akar együttműködni.

Tóth Bertalan úgy vélte, hogy bár az ellenzék kész az együttműködésre, korlátlan cselekvésre nem hatalmazhatja fel a kabinetet. Az MSZP elnöke azt javasolta, hogy a veszélyhelyzetben meghozott kormányrendeletek hatályát kilencven napban maximalizálják.

Az LMP frakcióvezetője a társadalom felé szóló üzenetnek nevezte, hogy a kormány és az ellenzék konszenzussal tud-e meghozni egy „nagyon kemény intézkedést”. Keresztes László Lóránt szerint ez szükséges, amihez viszont időkorlát és garanciák kellenek.

– Nem mond igazat az ellenzék, kérem, ne csapják be az embereket, a javaslat nem ad korlátlan hatalmat a kormánynak – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté emlékeztetett: a korábbi hétpárti egyeztetések alapvetően jó hangulatúak, konstruktívak voltak, a kormány több konkrét szövegmódosítást is elvégzett az ellenzék javaslatára, amely most teljesen más kritikákkal él, mint korábban. – Szeretnének közösen dönteni az ellenzékkel, ami a négyötödös döntést azzal is segítheti, ha kivonul a teremből. Minden felelősséget vállalni fognak a kormánypártok – jelentette ki.

Kocsis Máté (balra) azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem ad korlátlan hatalmat a kormánynak
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Orbán Viktor is reagált az elhangzottakra. A miniszterelnök a legtöbbször emlegetett kritikára válaszolva kifejtette: nem biztos, hogy egy kilencvennapos időkorlát esetén újra össze tudnák hívni az Országgyűlést a járványügyi helyzet miatt. – A baj, amiben vagyunk, nem három hónap lesz. Ezt a válságot pedig önök nélkül is meg fogjuk oldani – üzente ismét az ellenzéknek.

Az Országgyűlés végül 137 igen és 52 nem szavazattal nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést, vagyis az ellenzék lényegében elszabotálta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény keddi elfogadását. Akciójuk azonban csak a döntés elodázására volt elég: a jogszabályt már jövő hét kedden ­2/3-os többséggel egyedül is el tudja fogadni a Fidesz-KDNP-frakciószövetség.

Nemzeti ügyben most sem partnerek

– A szerepzavarban toporzékoló ellenzék a hatékony válságkezelés ellen szűk látókörű rosszindulatból követett el egy értelmetlen merényletet – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártok tegnap nem szavazták meg a kormány számára a vírushelyzet kezeléséhez szükséges felhatalmazást. Mint Szánthó Miklós rámutatott: a saját fake news sajtója és kotnyeles értelmisége befolyása alá került balliberális oldal e lépésével annyit tudott elérni, hogy a javaslatot az Országgyűlés majd csak jövő hét kedden tudja elfogadni. – Az ellenzék lépése azért is problematikus, mert március 31-ig egyes rendkívüli intézkedések hatálya le fog járni – például a határzár vagy a rendezvények korláto­zá­­sa –, ugyanakkor a veszélyhelyzet fennállására az Országgyűlésnek az alkotmányos szabályok szerint nincs ráhatása, ugyanis annak kihirdetése és megszüntetése kizárólag a kormány hatásköre – fejtette ki az igazgató.

– A magyar emberek között nemzeti konszenzus alakult ki abban, hogy meg kell hosszabbítani a veszélyhelyzetet – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője egy friss közvélemény-kutatásukra hivatkozva. Szavai szerint azonban úgy tűnik, hogy az ellenzék ezúttal sem lesz partner a nemzeti ügynek tekinthető, koronavírussal szembeni védekezésben.

– Sőt az eljárásrendtől való eltérés elutasítása esetén kijelenthető, hogy minden parlamenti és azon kívüli ellenzéki párt, amely nem támogatja a kormány kezdeményezését, egyben azt pártolja, hogy az eddig bevezetett, társadalmi konszenzust élvező védelmi intézkedések átmenetileg érvényüket veszítsék – fogalmazott.

Az ellenzéki sajtóban ugyanakkor a Medián egy, saját bevallásuk szerint sem reprezentatív, bármiféle relevanciával bíró következtetés levonására alkalmatlan face­bookos szavazásra hivatkozva, az jelent meg tegnap, hogy az emberek többsége elutasítja a kormány lépését. Erre jutott a Jobbikhoz szorosan kötődő Iránytű Intézet is, amelynek 500 fős, telefonos kutatását Jakab Péter, a párt elnöke ismertette tegnap néhány soros posztjában.