Újra segélyalapú társadalmat rémálmodik a baloldal

A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali koalíció esetleges 2022-es győzelmével a 2010 előtti, családokat megnyomorító adó- és szociálpolitika térhet vissza Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke szerint. A mostani baloldali koalíció ideológiai politikai előképei, a balliberális kormányok adóelkerülésre ösztönöztek, majd a gazdasági válságban elengedték az emberek kezét, és támogatás helyett megszorításokat vezettek be.

Budapest, 2020. február 9. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke megérkezik 16. évértékelõ beszédének megtartására Budapesten, a Sofitel Hotelben 2020. február 9-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: MTI/Kovács Tamás

A gazdasági válságban a Gyurcsány–Bajnai-kormány elengedte az emberek kezét – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Fűrész Tünde annak kapcsán, hogy a baloldal vezető ereje, a DK elnöke új adó- és támogatási rendszert ígér a választóknak 2022-re. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke rávilágított,

a Gyurcsány Ferenc az által meghirdetett programmal újra többkulcsos adórendszert vezetne be, amely azonban eddig soha nem érte el célját, a társadalmi szolidaritást,

ellenben adóelkerülésre ösztönzött tömegeket, míg a 2010 után bevezetett egykulcsos adórendszer a gazdaság kifehéredéséhez, ezáltal az állami adóbevételek növekedéséhez járult hozzá, miközben a kedvezményekkel a családokat, gyermekeket nevelőket támogatta.

Fűrész Tünde a 2010 óta eltelt időszak szociálpolitikáját elemezve rámutatott, hogy a szocialista kormányzatok politikájával ellentétben 2012 óta minden dimenzióban csökken a családok szegénységének mértéke és a gyermekszegénység. – A számok nyelvén kifejezve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 34 százalékról 17,7 százalékra csökkent. A relatív jövedelmi szegénység 15 százalékról 12,2 százalékra, a súlyos anyagi depriváció 27,8 százalékról nyolc százalékra, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya pedig 9,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent.

A foglalkoztatási ráta a 2010-es mélypontról hetven százalék fölé emelkedett,

és amíg a munkanélküliség 2010-ben 11 százalék fölött volt, 2020 év elejére már csak 3,6 százalék lett – mondta a kutató.

Fűrész Tünde arra is felhívta a figyelmet, hogy a szegénységből kiemelést célozta a családi pótléknak a gyermekek iskoláztatásához és óvodába járásához kötése. – Kiemelt fontosságú a gyermekek részvétele a köznevelésben, amelyen keresztül megvalósul a korai szocializáció, ami később a munkaerőpiaci lehetőségeket bővíti – fogalmazott. A Lépj egyet előre típusú programok: Út a középiskolába, Út a szakmához, Út a felsőoktatásba, valamint a mentorprogramok a hátrányos helyzetű, többnyire roma diákoknak nyújtanak segítséget, ezek több tízezer diák bevonásával működnek.

Ugyanilyen fontosak az Európában egyedülálló, Magyarországon működő felsőoktatási roma szakkollégiumok, amelyek közül jelenleg 11 látja el a feladatait.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke Fotó: Bach Máté

A KINCS elnöke szerint a mostani baloldali összefogás politikai, ideológiai előképei, az MSZP–SZDSZ-kormányok válságkezelésének mindig a családosok látták kárát. – Szűkítették, illetve az egy- és kétgyermekeseknél eltörölték a családi adókedvezményt és az otthonteremtési támogatásokat. Kiiktatták a szegény családok gyermekeinek támogatására szolgáló úgynevezett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a gyest pedig lerövidítették két évre. Az otthonteremtést ellehetetlenítették, az embereket a devizahitelek felé terelték – elevenítette fel Fűrész Tünde.

A kutató rámutatott a Gyurcsány-korszak egyik legsúlyosabb bűnére is: a forinthitelek korlátozása, és a devizahitelek szinte kizárólagossá tétele emberek százezreit tette kiszolgáltatottá.

– 2010-ben minden ötödik magyar embert érintett a devizaalapú lakáshitelezés, kétharmaduk gyermeket nevelő szülő volt. Az Orbán-kormány tette meg azokat a lépéseket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a családok megtarthassák az otthonaikat: az előtörlesztés, az árfolyamgát, a végtörlesztés és a forintosítás mind ezt szolgálta. 2012 után a kormányzat azzal is segítette az emberek életét, hogy rezsicsökkentést hajtott végre – emlékeztetett a KINCS elnöke.

Fűrész Tünde Gyurcsány Ferenc legújabb ajánlatáról megjegyezte: a baloldali liberális kormányok 2002 és 2010 között a segélyalapú gazdaságban hittek.

– A családpolitika, mint ahogy azt a jelenlegi formájában ismerjük, nem létezett. A Fidesz–KDNP-kormány vezette be a családi típusú adórendszert, amelynek lényege, hogy a család, a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységi kockázatot. Ez elsősorban a hosszú távú biztonságot jelentő munkajövedelemmel biztosítható, nem pedig a családoknak nyújtott segélyekkel – magyarázta a kutató. Hozzátette: 2010 óta 26-szorosára emelkedett az adókedvezményként családoknál hagyott összeg, az igénybe vevők száma pedig 106 ezerről egymillióra nőtt, a családoknál maradt források pedig Magyarország belső fogyasztását erősítik, amely hozzájárul a gazdaság erősödéséhez.