Hiányozni fog a svéd márka alapmodellje

A Volvo jelenlegi álláspontja szerint 2030-tól csak tisztán elektromos autókat kínál majd, ami a trendeket figyelembe véve előremutató hozzáállás, már csak az a kérdés, hogy a vásárlók hogyan reagálnak majd erre a lépésre? Ami a célközönséget, tehát a flottavásárlókat illeti, a középkategóriás svéd limuzin B3-as alapmodelljét kedvelik a legjobban, ami arról árulkodik, hogy ezen a fenntartási költségekre és maradványértékre érzékeny, de komoly vásárlóerőt jelentő piacon a legcélszerűbb műszaki konstrukciót keresik a cégek, és nem is teszik rosszul.

Volvo S60 B3
Fotó: Stefler Balázs / AUTOMOTOR.HU

Ez a felépítését és stílusát tekintve is klasszikus limuzin annak ellenére sem hagy hiányérzetet az emberben, hogy belépőmodellként éppen csak ízelítőt ad a Volvo tudásából, a tesztprogram végén azonban úgy szálltunk ki az autóból, hogy ennél valójában nincs is szükség többre! A 2,0 literes, négyhengeres, 163 lóerős turbómotor mindössze egy 48 voltos lágyhibrid rendszert kapott, amely 40 Nm-rel egészíti ki a benzines 265 Nm nyomatékát, illetve minden eddiginél észrevétlenebbé teszi az újraindítást a lámpánál. A feltűnésmentesen leállított motor úgy kel újra életre, mintha csak a „pillanat állj” gombot nyomtuk volna meg a távirányítón, sem rezgés, sem vibráció, sem hanghatás nem kíséri a folyamatot.

Csak a központi menü elrendezése ront a használhatóságon, különben ergonomikus az utastér
Fotó: Stefler Balázs / AUTOMOTOR.HU

A motor hangja egyébként is finoman duruzsuló, leginkább egy csendes hajtóműre emlékeztet, amelyből éppen annyi zaj jut be az utastérbe, hogy halljuk, teszi a dolgát. Ereje kifogyhatatlannak tűnik, a gázpedálon érezhető, hogy minden körülmények között képes az élénk gyorsításra. Padlógáznál csak a 8 fokozatú automatikus váltó kér időt a visszakapcsolásra, érezni, ahogy dolgoznak a fogaskerekek. Ezt a mechanikai jelenséget állóra fékezésnél is tapasztaltuk, de jellemzően finoman működik az elektronikus kapcsolóval akár manuálisan is működtethető szerkezet.

Ovális kipufogócsöveket rejtenek a formatervezett betétek
Fotó: Stefler Balázs / AUTOMOTOR.HU

Bár közel 1,7 tonnás a tesztelt S60-as, prémiumlimuzinhoz méltón viselkedik az úton, lineárisan gyorsul, és annyira határozottan követi a kanyar ívét, hogy semleges kezelhetősége ellenére is jó érzés vezetni. Az elsőkerékhajtásból eredő alulkormányzottságnak, hajtási befolyásnak nyoma sincs, a feszes futóműhangolás ellenére a rugózási komfort is megfelelő, egyedül a fékerő adagolhatóságán lehetne finomítani. A Volvóra jellemző általános minőség- és biztonságérzet meghatározó az S60-asban, az ergonómia és a belső kialakítás színvonala megteremti a svéd atmoszférát. A 8,5 literes tesztfogyasztás elfogadható, elsősorban a városi közlekedés ront az átlagon, mert országúton és sztrádatempónál kifejezetten takarékosan dolgozik. Ezen csak egy dízelmotor segíthetne, arról viszont az S60-as esetében már lemondott a kínai tulajdonú márka…

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.