Mikor tartja meg jogosan a bérbeadó a kauciót?

Az albérleteket kínáló hirdetések legtöbbjében feltételként szerepel egy havi bérleti díj és két havi kaució megfizetése a bérbeadó részére. A Lakáskultúra.hu segítségével tekintsük át, hogy mi is a kaució, mikor és kinek kell fizetni, illetve mikor tarthatja meg jogosan a kauciót a bérbeadó.

Mire szolgál a kaució?

A kaució a bérlőnek a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló, a bérbeadó részére megfizetett pénzösszeget jelenti. Kauciót az elmaradt bérleti díj, a közüzemi díj tartozás rendezésére vagy a bérbeadó kárának megtérítésére szoktak kikötni.

Az átadott kaució jogi sorsa

A bérlő által a bérbeadónak kaucióként átadott összeg nem lesz a bérbeadó pénze, hanem azt, mint idegen személy pénzét kell kezelje és kizárólag a bérleti szerződésben kifejezetten rögzített célra használhatja fel.

A kaució kikötése

Ahhoz, hogy a bérbeadónak átadott pénzösszeg kaucióként funkcionáljon, a feleknek ezt a bérleti szerződésben kifejezetten rögzíteni szükséges. Nem tekinthető tehát kauciónak, ha a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő három havi bérleti díjat átad a bérbeadónak, ha nincs kifejezetten nevesítve, hogy az átadott pénzösszegből két havi bérleti díjnak megfelelő összeg kauciónak számít. Ugyanilyen fontos pontosan meghatározni azt is, hogy a kaució mire használható fel.

Kell-e számlát vagy pénzügyi bizonylatot kiállítani a kaucióról?

Tekintettel arra, hogy a kaució összege a bérbeadónál biztosítéki célból van, az nem lesz az ő pénze annak felhasználásig, így a kaucióként átadott összegről nem kell külön számlát vagy pénzügyi bizonylatot kiállítani, megfelelő, ha a bérleti szerződésben rögzítésre kerül annak összege és készpénzben történő átadáskor a bérbeadó írásbeli nyilatkozata az összeg átvételéről.

Kauciót az elmaradt bérleti díj, a közüzemi díj tartozás rendezésére vagy a bérbeadó kárának megtérítésére szoktak kikötni
Fotó: Pixabay

Mikor és mire használható fel a kaució?

A felek megállapodása általában kifejezetten rögzíti, hogy a bérbeadó jogosult teljes egészében, vagy részben felhasználni a kauciót, amennyiben a bérlő megszegi a bérleti szerződésben foglalt bármely fizetési kötelezettségét vagy a bérbeadónak kárt okoz. A bérbeadó tehát jogosult lesz a nála lévő idegen pénzből kifizetni a közüzemi számlák nemfizetése miatt felhalmozott tartozást, ha azt nem fizeti meg a bérlő határidőben. Ezzel a bérbeadó elkerülheti azt, hogy a saját nevén lévő közüzemi szolgáltatások nemfizetése miatt hátralék keletkezzen, vagy kikapcsolják a közműveket. Ugyanígy jogosult a saját részére kifizetni a hátralékos bérleti díjat, ha azt a bérlő nem fizeti meg határidőben.

A bérbeadónak valójában nem érdeke, hogy a bérleti szerződés fennállása alatt a kaucióból kifizetés történjen, hiszen ezzel éppen a saját biztosítéki összege csökken. Éppen ezért a bérbeadók elsősorban a hátralékos összeget akarják beszedni a bérlőtől és inkább érintetlenül hagyják a kauciót.

Elszámolás a kaucióval

A kaució összegével a bérbeadó legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles elszámolni. Ekkor a bérbeadó számba veszi, hogy fennáll-e bérleti díj vagy közüzemi díj hátralék, a lakást a bérlő az előre rögzítettek szerint valóban üresen, épségben adja-e át, a megállapodottak szerint kifestve, kitakarítva. Ha a bérbeadó bármilyen károkozást, rongálást észlel, akkor jogosult lesz a kaucióból a javítási költséget levonni, és csak az ezzel csökkentett összeget visszafizetni a bérlőnek, ha egyébként a bérleti és közüzemi díjak rendezettek.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!