A fogás, amit tipikusan magyarnak szokás tartani, valószínűleg Franciaországból származik, ahol miután a pék kisütötte kemencéjében a kenyeret, felesége betehette a kenyér helyére a csülköt burgonyával és hagymával körítve, így a hajnali kenyérsütés után ebédre el is készült a sok időt igénylő húsétel. Bár a csülök pékné módra pontos eredete az idő homályába veszett, annyi biztos, hogy a hús alá egy kis zsírt is tettek, és pecsenyelével locsolgatva sütötték ropogósra. A köret pedig, mivel vele sült, kivételesen ízletesre sikerült. Ám kenyérsütő kemence nem csak Franciaországban volt, és nem csak ott takarékoskodtak az értékes hővel.