A kisfaludi Aranybulla, ahol a húsvéti tojás „készül„

Fejkendős asszonyok meózzák a beérkező tojás darabokat folyamatosan, amikor a válogatóba érünk. Az értékes darabokat leheletfinom cuppanással húzza fel a gyártósori gépezet gumipumpája, a megrakott tálcákat pedig óvatosan pakolja tovább a személyzet. A másik oldalon istállók, összesen hét, bennük 100 ezer tyúk tojja a tojásokat.

A kisfaludi Aranybullában járunk, a „tojásgyárban”, amely jelenleg, köszönhetően a húsvét előtti időszaknak, felpörgette a termelést.

Ahogy teszi ezt immáron több mint 30 éve. Lehet mondani, ebben az időszakban „boldog-boldogtalan” tojást vásárol, így érdemes látni, hogyan is oldja meg a feladatot a termelő. Merthogy, mint kiderült, nincs könnyű dolga. Zimmermann Gyula, a baromfiágazat vezetője kalauzolt el minket az istállók világába éppúgy, ahogy a világgazdasági környezetbe.

Tyúkok és technika

Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy az ember tudja, a tyúknak nagyüzemi körülmények között egyetlen dolga van: tojást tojni. Ehhez itt minden technikai „jóllétet” igyekeznek megadni, ami hozzájárul, hogy a hátsó kertben kapirgáló társának 45-50 százalékos tojáshozamát itt 97 százalékra emeljék. A kisfaludi „tikok” ennyit tudnak ugyanis – mutat rá az ágazatvezető.

A technika és a szabvány fontos tényező, s nem csak azért, mert rendszeresek és folyamatosak az ellenőrzések a telepen:

– Új típusú ketreces tartási technológiát alkalmazunk, 750 négyzetcentiméter jut egy tyúknak, szemben az előzőekkel, amelyekben 450 négyzetcentiméter jutott egy tyúkra. Magasabbak, modernebbek a ketrecek, és légkondicionáltak az istállók – mondja a szakember. A tojásválogatóból ekkorra a tyúkok közé jutunk. Hogy ez milyen nagy dolog az elmúlt évi áthághatatlan és szigorú szabályokhoz képest, később kiderül. Itt most minden folyamat automatizált, csak a tojásszedés történik kézzel.

– A tetőzetnek megfelelően 3–5 szinten találhatók a ketrecek, az épület többfokozatú tetőszellőzőkkel van ellátva. Ha nagyon meleg van, párásítókkal frissítjük a madarakat. Az itteni rendszerben minden helyben készül és történik: saját keverőüzemünkben állítjuk elő az abrak­alapanyagot, csak a fehérjéket vesszük hozzá. A tápszállítás, a trágyázás is saját – mondja Zimmermann Gyula, hangsúlyozva, nem tartanak a telepen egyébként plusztrágyát.

Naponta, kétnaponta trágyáznak, a többi egyből tározóba megy.

A telepen évi 30-32 millió tojás termelődik, ezt osztják el a nagyobb ünnepekre koncentrálva
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Húsvét előtti dömping

Ahhoz, hogy húsvét előtt felpörögjön a termelés, minden ketrecet megfelelő időben teletesznek tyúkkal.

– Háromszori rotáció van évente, s amikor tele vannak a ketrecek, várható a termelés csúcsa. A jelenlegi telepítést egy hónapja végeztük el. Ez most érik be, húsvét előtt várható a telep legnagyobb mennyiségű tojása.

A telepen évente 30-32 millió tojás termelődik, ezt a mennyiséget osztják el a nagyobb ünnepekre koncentrálva.

Az, hogy így sikerült tartani a szintet, annak is köszönhető, hogy a madár­influenza elkerülte a telepet. Persze ez nem szerencse kérdése volt:

– Tavaly a madárinfluenza felütötte a fejét Komárom megyében, s elterjedt Bács-Kiskunban is. S mivel a tyúkállomány tekintetében 10-20 százalék erejéig egyébként is importra szorult a magyar termelés, így amikor a vírus miatt további 400 ezer tyúk kényszervágása vált szükségessé, ez az arány tovább nőtt. Ám a kereslet is emelkedett, a Coviddal is összefüggésben: sokan kezdtek el otthon sütni, főzni – s ehhez kellett a tojás. Ez a kereslet napjainkig érezhető, növekedőben van, melyre a húsvéti időszak is rátesz – fedi fel a körülményeket a szakember, hozzátéve: nem elég, hogy le kellett vágni 400 ezer tyúkot – amit megtérít az állam –, de a megfigyelési időszakban nem telepíthetők újak. Az így kieső tojáshozam azonban már az érintett telepek költségvetését terheli.

A H5N8, azaz a madárinfluenza olyan károkat vitt végbe a telepeken, hogy az árakon is meglátszott tehát.

Ennek azonban talán vége, reménykedik Zimmermann. Néhány hete feloldották a tilalmat, ezért mehettünk mi is be az istállóba. Addig azonban nagyon szigorú intézkedések történtek:

– A telep elé sorompót tettünk, a tojáskiadást áthelyeztük a tojásfeldolgozó oldalából kerítésen kívülre. Mindenki fertőtlenített mindent, még a bejövő autók kerekét is. Azt is külön jegyeztük, kiknek van otthon saját tyúkjuk, mert az is pluszveszélyforrás lehetett. Hatalmas mennyiségű fertőtlenítőszer fogyott. Ezen intézkedések mellett talán a Jóisten is segített, hogy ne gyűrűzzön be a vírus, tekintve, hogy a telep a Velencei-tónál vonuló madarak útvonalába is beleesik, amelyek szintén fertőzésforrásnak tekinthetők. Ezt azonban már tényleg nem lehet kiszűrni – tárta szét a karját a szakember.

A teljes cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap