Egy szűk elithez csatlakozott 1996-ban Szentes: Debrecen, Körmend, Szarvas, Paks, Sopron és Tiszaújváros után Bük és Zalaegerszeg társaságában nyerte el A Nemzet Sportvárosa címet. Abban az évben adták át a város sportcsarnokát is, ami azonban majd’ egy évtizedig nem kapott nevet – olvasható a Csongrád vármegyei hírportálon, a delmagyar.hu-n.
Kellene egy csarnok
Hogy Szentesen elkél egy sportcsarnok, nem újkeletű dolog. Mint Tímár Ferenc helytörténész és lokálpatrióta lapunknak elmondta, az első arra vonatkozó említést id. Kádár Józseftől találta 1973-ból, a hetvenes évek végétől pedig minden évben napirenden volt a kérdés.
Az elképzelések a kilencvenes évek derekára váltak valósággá, addigra már forrást is szerzett a komoly beruházáshoz a város. Pályázati úton 60 milliót, az egyházaknak átadott iskolákért további 86 millió forintot kapott Szentes.
Közel a cél
A nagy horderejű beruházás a városi hetilapnak is témát adott, 1995. február 11-től szinte minden lapszámban szó volt a csarnok építéséről, osztotta meg Tímár Ferenc. Ahhoz képest azonban, hogy manapság mindenki úgy gondol vissza az építményre, mint egy nagy közös szentesi álomra, akkoriban korántsem volt olyan nagy az összhang. Minél közelebb kerültek a csarnok megvalósításához, annál több volt a politikai torzsalkodás: volt olyan testületi ülés is, ahol csak 6 órás vitával lehetett meggyőzni néhány képviselőt, hogy ne szavazzák le a sportcsarnok megépítését.
Koronaékszer a sportvárosban
A csarnok végül az előírt időpontra elkészült, a nagyközönségnek pedig 1996. november 8-án adták át ünnepélyes keretek között, az eseményen Kuncze Gábor, az akkori sportot is felügyelő miniszter is részt vett.
A csarnokavatót a szentesi gimnázium drámai tagozatos diákjainak műsora nyitotta meg, majd a néptáncosok és a társastáncosok után jött a sportkavalkád: volt BMX-, tornász-, vívó-, cselgáncs-, asztalitenisz-, röplabda-, foci-, ökölvívás- és kosárlabda gála és bemutató is.
Az átadó után azonban jó ideig nem kapott méltó nevet az intézmény, 8 évig csak Városi Sportcsarnokként volt ismert a sportközpont.
Ki legyen a névadó?
Hosszú éveken keresztül zajlott a vita, hogy a sportcsarnokot kiről kellene elnevezni. Halmai László már 1995-ben a városi hetilapban megjelent cikkében javasolta az olimpikon birkózó nevét, a képviselő-testületben pedig Dunás Varga Zoltán 2001-ben vetette fel, hogy a számos élsportoló közül a legjelentősebb eredményt dr. Papp László olimpiai ezüstérmes birkózó érte el, így ő méltó lenne, mint névadó. Ezzel a város akkori képviselő-testülete is egyetértett, de feltételül szabták a család beleegyezését, valamint azt, hogy kerek évfordulóhoz vagy olimpiai évhez kössék a névadást.
A 2004-es athéni olimpia adta az apropót, hogy a névadást kérdése újra a testület elé kerüljön, amit az év januárjában tárgyaltak is. A képviselő-testület a javaslatot, miszerint a sportcsarnokot dr. Papp Lászlóról nevezzék el, 21 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
Olimpiai ezüstérmes „keresztapa”
Az intézmény 2004. május 21-én ünnepélyes keretek között vette fel dr. Papp László nevét. A névadón Polyák Imre, olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok birkózó, a Nemzet Sportolója, ifj. dr. Papp László egyetemi tanár, a neves sportoló fia, Kruj Iván, az FTC bitkózó szakosztályának elnöke és Gáspár Tamás világ- és Európa-bajnok birkózó, a Magyar Birkózó Szövetség főtitkára is részt vett. A sportcsarnok falán elhelyezett emléktábla – Máté István alkotása – leleplezése után Polyák Imre és ifj. dr. Papp László egy facsemetét is elültetett közösen a csarnok bejárata mellett.
Negyed évszázadnyi siker
Hogy a sportcsarnok megépítése szükséges volt, azt az átadó után eltelt évek bizonyították. A létesítmény Szentes sportéletének egyik legjelentősebb színhelye volt: adottságai révén a városi rendezvényeken túl magyar- és Európa-bajnokságok, sportfesztiválok és egyéb kiemelt események házigazdája is volt.
Év végi tragédia
A negyed évszázados sikertörténetre a 2021. december 28-i tűzeset tett pontot. Mint azóta kiderült, egy zárlatos aljzat okozta a sportcsarnok vesztét. A tűz a büfé előterében, közvetlenül a látványhűtő mellett lévő bútorzat tetején, az oda elvezetett hatos dugaszoló aljzatnál keletkezett. A lángok átterjedtek a tetőszerkezetre is, ami újra és újra kigyulladt, az utolsó tűzoltó csak január elsején hagyhatta el a helyszínt.
A sportcsarnokban a tűz mellett az oltáskor használt víz és az éjszakai fagyok is komoly kárt tettek, az épület menthetetlenné vált.
Egyelőre ismeretlen a jövő
A leégett sportlétesítmény szomorú sorsa megindította a szentesieket. Azonnal adománygyűjtés indult, több millió forintot gyűjtöttek össze, ez azonban csepp a tengerben: egy új sportcsarnok felépítése akár milliárdos tétel is lehet. Emellett a csarnok jelentősen alulbiztosított is volt, így onnan sem számíthatott komoly összegre a város.
Egy új sportcsarnok felépítésére kormányzati szintről érkezett ígéret, ebből azonban mindeddig nem lett semmi. A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború alaposan megrázta a magyar gazdaságot is, így egy új sportcsarnok építése Szentesen meglehetősen távoli álomnak tűnik csak napjainkban.
A város egyébként a leégett épület elbontásáról döntött, de ez sem történt meg: a 20 éve nevet kapott dr. Papp László Városi Sportcsarnok torzóként áll ma is a város központjában. A honlapján pedig ez szerepel: „Átmenetileg használaton kívül”.
Ki volt Papp László?
A szentesi Papp László nem a zseniális bokszoló „Papplaci”, hanem a szintén olimpikon birkózó.
A rendszeres sportolást 14 éves korában, a gimnáziumi évei alatt kezdte Szentesen. Először az atlétikával, majd a tornával, a labdarúgással, később a birkózással ismerkedett meg.
1922-től a Szentei Torna Egyet labdarúgója, és a felnőtt I. osztályú csapat tagjaként kerületi bajnokságot nyert. 1923-tól egyetemi hallgatóként a Magyar Atlétikai Clubban folytatta sporttevékenységét. Ökölvívó is volt a Ferencvárosi TC szakosztályában. 1932-ben pedig kisnehézsúlyban a Ferencvárosi TC súlyemelőjeként országos bajnokságot nyert.
Szentesen ő alapította meg a birkózó sportot 1922-ben, a Szentesi Munkás Testedző Klubban.
Eredményei: 1926-1934 között hétszeres magyar bajnok, ötször kötött fogásban és kétszer szabad fogásban nyert magyar bajnokságot. Az 1928. évi nyári olimpiai játékok birkózó bajnokságában, a középsúlyú kötött fogás kategóriában ezüstérmet szerzett, kétszeres Európa-bajnok, háromszoros EB-bronzérmes.
Visszavonulása után 1935-1944 között a birkózó válogatott szövetségi kapitánya. 1935-1970 között a válogatott mellett a Bp. Kinizsi, majd a Ferencvárosi TC birkózóit oktatta. 1961-ben mesteredzői címet kapott. 1945-1949 között Szentesen edzősködött. 1949-1970 között az FTC birkózó szakosztály vezető edzője, közben 1950-1955 között a birkózó válogatott keretedzője is volt.
Még több képet a lepusztult csarnokról IDE KATTINTVA nézhet meg.
Borítókép: az omladozó szentesi sportcsarnok belülről (Fotó: Majzik Attila)
