Mégis, a Hölgykő vára melletti Csiga-hegy mintha ma is visszhangozná egy elfeledett történet suttogását - olvasható a Veol.hu cikkében.
A bakonyi Kéktúra útvonaláról letérve rövid kitérővel rejtélyes helyet, egy elpusztult települést és erősséget fedehetünk fel. Hölgykő vára egykor erdőispánsági központ volt, amelyből mára csupán a keleti oldalon felismerhető bejáratnyom és egy ciszterna maradt fenn.
Mit lehet tudni Hölgykő váráról?
A Városlőd és Csehbánya között emelkedő Csiga-hegyen állt a mindössze 30×30 méteres Hölgykő vára, amelynek mára csak a keleti bejárat nyoma és egy 5 méter mély ciszterna maradt fenn. A környéket már 1240-ben említik Lueld néven, ekkor a falu évi 400 kéve gabonával tartozott a veszprémi Szent Katalin kolostornak. A település neve a „lő” igére vagy Lehel (Lél) vezérre vezethető vissza.
Így pusztult el az apró bakonyi vár
A területet előbb 1270-ben V. István király a Csák nemzetségnek adományozta, majd 1321-ben tűnik fel először. A 14. században több várnagya is ismert, köztük László bakonyi ispán. 1364-ben I. (Nagy) Lajos a birtokot a karthauzi rendnek adta, a szerzetesek pedig Hölgykő köveiből építették fel új kolostorukat. A vár ezt követően eltűnik az oklevelekből.
Megközelítése a Várlexikon leírása alapján:
Városlőd és Csehbánya között, a vasút után jobbra induló földút vezet az erdő széléig. Innen a patak mentén egy kis hídnál lehet felkapaszkodni a sziklafalhoz, de a terep rendkívül meredek és csúszós. A szikla tetején nincs korlát, a ciszterna pedig mély, ezért fokozott óvatosság szükséges.
Kolostor a Torna-patak völgyében
A lövöldi karthauzi kolostort később Mátyás király és Beatrix királyné is felkereste, sőt külön engedéllyel még udvarhölgyei is beléphettek a nőktől elzárt monostorba. Itt született meg 1524 és 1527 között az Érdy-kódex, ám a kolostor története hamar tragikus véget ért. 1552-ben, Veszprém ostromának idején a kolostort lerombolták, hogy a törökök ne erődíthessék meg.
A rend elvonult, a völgy elnéptelenedett, Leweld mezőváros pedig a 17. század végére teljesen eltűnt a térképről.
Mit takarhat a titokzatos Hölgykő elnevezés?
A Hölgykő név eredete máig bizonytalan. Talán valóban élt egy asszony vagy nemes hölgy, akinek története elmosódott az időben, és az emléke lassan beleolvadt a Bakony erdőinek csöndjébe.
Lehet, hogy a név csak a későbbi romantikus képzelet szülötte?
A veszprémi Margit-romok csodáinak legendája
Korábban részletesen bemutattuk a Szent Katalin kolostor titokzatos múltját. Itt élt gyermekkorában Árpád-házi Szent Margit, akinek nevelője Boldog Ilona volt. Felidéztük a fennmaradt csodatételeket, a templom maradványait, valamint a domonkos kolostor tragikus pusztulását is.
Borítókép: Az egykor a Bakony mélyén megbúvó apró erősség, Hölgykő vára légifelvételen (Forrás: Magyar Várarchívum Alapítvány/várlexikon.hu)
