A Pajtás nevű csavargőzös a balatonfüredi mólótól alig néhány méterre borult fel, 23 ember – többségében fiatalok – halálát okozva. A Rákosi-korszak államapparátusa azonnal működésbe lépett: a híreket cenzúrázták, a szemtanúk kameráit elkobozták, a Pajtás gőzhajó tragédiájának valódi okait pedig évtizedekre elnémították - olvasható a Veol.hu cikkében.
A katasztrófa gyökerei nem a Balaton hullámaiban, hanem a szárazföldi tervezőasztalokon és a politikai elvárások hálójában gyökereztek. A Pajtás gőzhajó eredetileg dunai átkelőhajónak épült 1917-ben. A második világháborúban elsüllyedt, majd kiemelése után a Balatonra szállították, mivel a visszavonuló német csapatok szinte a teljes balatoni flottát megsemmisítették. Balatonfürednél pedig másodpercek alatt oldalára borult.
A Pajtás gőzhajó katasztrófája: 176 utas indult el, de a Balaton hamar rémálommá vált
A siófoki műhelyben végzett átalakítások során azonban alapvető mérnöki szabályokat hagytak figyelmen kívül:
- A hajó befogadóképességét 150-ről 200 főre emelték.
- A felépítményt meghosszabbították, a mentőcsónakokat a fedélzet felett helyezték el, ami drasztikusan megemelte a hajó súlypontját.
- A járműre egy nagyobb hajócsavart szereltek, amely menet közben lenyomta a hajó orrát és megemelte a farát, rendkívül instabillá téve azt.
Bár a kapitány korábban jelezte a problémákat, a szabotázsvádaktól rettegő vezetés elutasította a vizsgálatokat.
Műszaki és stabilitási próbák nélkül engedték a nyílt vízre az elméletileg működőképes konstrukciót
A végzetes délelőtt okait a mai napig másképp magyarázzák
A menetrend szerint közlekedő gőzös 11 óra 30 perckor indult el Balatonfüredről Tihany irányába, fedélzetén 176 utassal és a 6 fős személyzettel. Ekkor a kikötő közelében éppen vitorlásverseny zajlott. A tragédia kialakulásáról két elmélet létezik:
- A hivatalos verzió szerint a feszült figyelmet keltő vitorlások miatt az utasok hirtelen a hajó bal oldalára tódultak. Amikor a labilis hajótest megmozdult, a pánikba eső tömeg a jobb, majd ismét a bal oldalra rohant, amitől a hajó végleg kibillent az egyensúlyából.
- A túlélők és későbbi szakértők szerint azonban a kikötőben maradt régi, facölöpös fürdőház víz alatti maradványai és a hajó eleve kritikus egyensúlyhiánya vezettek a hirtelen boruláshoz, függetlenül az utasok mozgásától.
A víz alatt maradt múlt kibillenthette a Pajtást
A fagerendákra és cölöpökre épült, gyönyörű, díszes fürdőházat a második világháború végén, 1945 márciusában a visszavonuló csapatok lőszerraktárnak használták, és egy robbanás következtében megsemmisült. A detonáció után a vízfelszín alatt visszamaradtak az épület tartócölöpjei és gerendái, mintegy 300 darab a hirbalaton.hu cikke alapján számolva. A helyi emlékezet és egyes szakértői vélemények szerint a Pajtás gőzhajó 1954-es borulásakor a hajófenék éppen ezekbe a láthatatlan, elkorhadt facölöpökbe akadhatott bele, ami hirtelen kibillentette az egyensúlyából.
A fűtő és a pilóta hősiesen mentette az életeket
Heisz János kapitány ellenkormányzási kísérletei ellenére a Pajtás másodpercek alatt az oldalára dőlt és félig elsüllyedt. A tragédiát tetézte, hogy sokan a zárt utastérben rekedtek. Vámos Gyula fűtő az életét áldozta azért, hogy kiengedje a kazán gőzét, megakadályozva ezzel a robbanást, amely az összes utast megölte volna. A mentést a közelben tartózkodó vitorlázók és helyiek azonnal megkezdték. Kulcsszerepet vállalt benne Szabady Tibor egykori második világháborús vadászpilóta, öttusázó és testnevelő tanár is, aki a közelben zajló vitorlásverseny résztvevőjeként sietett a bajba jutottak segítségére. A visszaemlékezések szerint beúszott az oldalára dőlt hajótestbe, és egymaga húsz embert mentett ki a Pajtásból.
Így sikerült több mint 150 embert kimenteni a vízből
Cenzúra és a hajószerencsétlenség utóélete
A hatalom reflexszerűen reagált: az ÁVH ügynökei zárlat alá vonták a partot, a telefonvonalakat elvágták, a fényképezőgépeket begyűjtötték. A pártlap, a Szabad Nép mindössze egy nyúlfarknyi közleményben számolt be az esetről, a valóságnál jóval kevesebb (12 fő) áldozatot közölve. A kapitányt és társait kirakatperben összesen 30 év börtönre ítélték (ők később amnesztiával szabadultak). A Pajtást végül kiemelték, átépítették (ezúttal biztonságosra), majd Siófok, később Dömsöd néven egészen 1987-es nyugdíjazásáig újra szolgálatba állították. A szerencsétlenség valódi történetét és az áldozatok emlékét csak a rendszerváltás után ismerhette meg teljes egészében a közvélemény.
Borítókép: A Pajtás gőzhajó újra szolgálatba állt, de a balatoni tragédia árnya rajta maradt (Forrás: Nagy Imre / hajoregiszter.hu)
