Új koncepcióval, különleges alkotásokkal és Balassa Bálint egyetlen ismert képmásával nyitott újra az esztergomi Keresztény Múzeum. A kiállítás több mint 50 éve újult meg utoljára. A mostani megújítás célja a műtárgyak korszerűbb bemutatása és a látogatói környezet megújítása volt.
Fotó: Hagymási Bence / 24 óra
Ötven év után újult meg az esztergomi Keresztény Múzeum
Az esztergom-vízivárosi plébániatemplomban tartották a Keresztény Múzeum megnyitóját, amelyet már sokan vártak a városban. Ugyanis a múzeum a felújítás ideje alatt, 2025 szeptemberétől zárva tartott. A megnyitót követően nyílt meg a nagyközönség előtt – számolt be az eseményről a Kemma.hu.
Kontsek Ildikó múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket. Mint felidézte: az esztergomi múzeum tárlatának utolsó felújítása évtizedekkel ezelőtt volt, így már időszerű volt a modernizálása és korszerűsítése mind koncepcióban, mind a környezetében.
A Keresztény Múzeumot Simor János esztergomi érsek hozta létre a 19. század második felében. A múzeumigazgató felidézte az érsek küldetését, amely ma is aktuális, miszerint az intézmény a régi keresztény szellemiségű művészeten keresztül kíván a saját korunkat megszólítani.
A múzeum gyűjteménye a 13. századtól egészen a 20. századig öleli fel a szakrális képzőművészeti alkotásokat. Itt található a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb, anonim mestere, MS Mester képei is, illetve az egyetlen fennmaradt Balassa Bálintot ábrázoló festmény is.
Kontsek Ildikó után dr. Török Csaba, a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház plébánosa, egyetemi tanár beszélt a múzeum keletkezéséről, és a helyi művészeti mecenatúráról, amely segítette a gyűjtemény létrejöttét is.
– A magyar Sion (azaz Esztergom – a szerk.) a papok és művészek találkozási pontja lett. Először a középkor kincseit gyűjtötték össze, majd jöttek a későbbi korok alkotásai is – mondta dr. Török Csaba.
Mikó Árpád művészettörténész a felújítási munkálatok és az alkotások művészettörténeti vonatkozásait taglalta.,
Különleges kilátás teszi egyedivé a termet
Végül dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész részletezte, milyen koncepció mentén újult meg a tárlat. A szakember elmondta, hogy az előző, 1973-ban összeállított kiállítás mára elavult megoldásokat tartalmazott. A felújítás során az eredeti, neoreneszász prímási palota eredeti karakterét.
Az alkotások új, modern megvilágítást kaptak, amelyek hangsúlyosabban emelik ki azokat. A felújítás leglátványosabb részeként ablakokat nyitottak az esztergomi vár és a Bazilika irányába. A középkori alkotásokat felvonultató teremben egyedi, műtárgybarát fényszűrést alakítottak ki az ablakokon.
A tárlaton helyet kaptak az itáliai, a németalföldi, az osztrák és a magyar művészetek remekei, időrendi sorrenben. Újdonságként egy iparművészeti tárlat is nyílt. Új mosdót is kialakítottak a látogatóknak, illetve akadálymentesítették a múzeumot. A beruházás összesen 800 négyzetmétert érintett, mintegy 300 millió forint költségen, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye célzott fenntartói támogatásával.
