A klímaváltozás okozta globális felmelegedés miatt a melegebb éghajlatot kedvelő Zika-vírus a jelenleg még hűvösebb tájakon is megjelenthet – olvasható a New Scientist tudományos folyóiratban. Amennyiben a felmelegedés legpesszimistább forgatókönyve valósul meg, 2080-ra Dél- és Kelet-Európában, az Egyesült Államok és Kína északi részén, illetve Dél-Japánban is megnőhet a fertőzés kockázata. A Zika-vírus 2015-ben került be a köztudatba, és azóta már több mint 70 országból jelentettek megbetegedéseket. A vírus magzati korban kisfejűséget okoz, s főleg Latin-Amerikában fertőzött meg sokakat. Jó hír azonban, hogy az eddigi adatok szerint csak melegebb éghajlaton terjed, hiszen hűvösebb környezetben olyan lassan szaporodik a vírus, hogy a hordozó szúnyog elpusztul, mielőtt fertőzőképessé válna.
A Liverpooli Egyetem kutatói megvizsgálták, milyen hőmérsékleten maradnak még fertőzőképesek a vírust hordozó szúnyogok, illetve a klímaváltozás miatti felmelegedés hogyan befolyásolhatja a betegség terjedését. A szúnyogokat 17 és 31 Celsius-fok közötti hőmérsékleten vizsgálták, s az eredmények szerint a vérszívók 19 fok fölötti hőmérsékleten is fertőzőképesek maradtak. A Zika Európában jelenleg csak a Földközi-tenger térségének egyes területein lenne életképes, de 2080-ra akár Kelet-Európában is reális kockázatot jelenthet. A vírust az ázsiai tigrisszúnyog is terjeszti, melynek példányai az elmúlt években hazánkban is felbukkantak. Az újonnan megjelent invazív szúnyogfajokról, és az általuk jelentett kockázatról dr. Hörcsik Zsolttal, a Nyíregyházi Egyetem docensével beszélgettünk, aki elárulta, világszerte mintegy 3500 szúnyogfajt ismerünk, de hazánkban ennél lényegesen kevesebb él.
– A csípőszúnyogról általánosságban elmondható, hogy csak a nőstények szívnak vért, amire a peterakáshoz van szükségük. A gyötrőszúnyog hazánk egyik legelterjedtebb faja, ez okozza a legtöbb kellemetlenséget is. A vérszívást követően 50–300 petét rak le, és elsősorban a pangó vizeket kedveli. A petékből néhány nap alatt kikelnek a lárvák, melyek bebábozódnak, s a bábállapot után 7–14 nappal újabb szúnyogok jönnek létre – és a ciklus kezdődik elölről. A gyors szaporodásuk miatt a szúnyogok a teljesen sivatagos régiókat leszámítva szinte mindenhol jelen vannak – árulta el dr. Hörcsik Zsolt, hozzátéve, hazánkban számos őshonos szúnyogfaj él, sőt a maláriaszúnyog is jelen van nálunk, de azt nagyon fontos kiemelni, hogy a maláriaszúnyog Magyarországon nem hordozza azt az egysejtű kórokozót, ami a betegséget kiváltja.
