időjárás 2°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Szörnyű új betegségeket hozhatnak az invazív szúnyogok

Forrás: szon.hu
2020.08.05. 12:49
Szörnyű új betegségeket hozhatnak az invazív szúnyogok

Egy új tanulmány szerint 2080-ra Kelet-Európában is reális kockázatot jelenthet a Zika-vírus – írja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportál.

A klímaváltozás okozta globális felmelegedés miatt a melegebb éghajlatot kedvelő Zika-vírus a jelenleg még hűvösebb tájakon is megjelenthet – olvasható a New Scientist tudományos folyóiratban. Amennyiben a felmelegedés legpesszimistább forgatókönyve valósul meg, 2080-ra Dél- és Kelet-Európában, az Egyesült Államok és Kína északi részén, illetve Dél-Japánban is megnőhet a fertőzés kockázata. A Zika-vírus 2015-ben került be a köztudatba, és azóta már több mint 70 országból jelentettek megbetegedéseket. A vírus magzati korban kisfejűséget okoz, s főleg Latin-Amerikában fertőzött meg sokakat. Jó hír azonban, hogy az eddigi adatok szerint csak melegebb éghajlaton terjed, hiszen hűvösebb környezetben olyan lassan szaporodik a vírus, hogy a hordozó szúnyog elpusztul, mielőtt fertőzőképessé válna.

A Liverpooli Egyetem kutatói megvizsgálták, milyen hőmérsékleten maradnak még fertőzőképesek a vírust hordozó szúnyogok, illetve a klímaváltozás miatti felmelegedés hogyan befolyásolhatja a betegség terjedését. A szúnyogokat 17 és 31 Celsius-fok közötti hőmérsékleten vizsgálták, s az eredmények szerint a vérszívók 19 fok fölötti hőmérsékleten is fertőzőképesek maradtak. A Zika Európában jelenleg csak a Földközi-tenger térségének egyes területein lenne életképes, de 2080-ra akár Kelet-Európában is reális kockázatot jelenthet. A vírust az ázsiai tigris­szúnyog is terjeszti, melynek példányai az elmúlt években hazánkban is felbukkantak. Az újonnan megjelent invazív szúnyogfajokról, és az általuk jelentett kockázatról dr. Hör­csik Zsolttal, a Nyíregyházi Egyetem docensével beszélgettünk, aki elárulta, világszerte mintegy 3500 szúnyogfajt ismerünk, de hazánkban ennél lényegesen kevesebb él.

– A csípőszúnyogról általánosságban elmondható, hogy csak a nőstények szívnak vért, amire a peterakáshoz van szükségük. A gyötrőszúnyog hazánk egyik legelterjedtebb faja, ez okozza a legtöbb kellemetlenséget is. A vérszívást követően 50–300 petét rak le, és elsősorban a pangó vizeket kedveli. A petékből néhány nap alatt kikelnek a lárvák, melyek bebábozódnak, s a bábállapot után 7–14 nappal újabb szúnyogok jönnek létre – és a ciklus kezdődik elölről. A gyors szaporodásuk miatt a szúnyogok a teljesen sivatagos régiókat leszámítva szinte mindenhol jelen vannak – árulta el dr. Hörcsik Zsolt, hozzátéve, hazánkban számos őshonos szúnyogfaj él, sőt a maláriaszúnyog is jelen van nálunk, de azt nagyon fontos kiemelni, hogy a maláriaszúnyog Magyarországon nem hordozza azt az egysejtű kórokozót, ami a betegséget kiváltja.

Az újonnan behurcolt szúnyogfajok közül az egyik leghíresebb a tigrisszúnyog, melyet Ázsiában napszúnyognak is neveznek. A szakember elmondta, a tigrisszúnyogok az egész testükön végigfutó sötét és világos pikkelyekről ismerhetőek fel.

– A tigrisszúnyog Ázsiában őshonos, világhódító útját minden bizonnyal az emberi tevékenység miatt kezdhette el: Kínából a jelentős exporttal érkezhetett a többi kontinensre, Albániában már az 1980-as évek elején kimutatták az első példányokat. Az invazív fajok nem bírják a hideg teleket, de egy természetes populáció kialakulásához a hűvös időszakot is át kell vészelniük. A kemény telek hiányában immár Európában is adottak számukra az életfeltételek, de míg hazánkban néhány éve volt az első teljesen jégmentes tél, addig a mediterrán területeken megvan az áttelelés lehetősége – tudtuk meg dr. Hörcsik Zsolttól, aki hozzátette: Magyarországon az első példányt 2008-ban fedezték fel.

– A tigrisszúnyogból kevés példányt gyűjtöttek be eddig, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne sok belőlük, csupán az emberek többségének nem szokása szúnyogokat gyűjteni. Hazánkban eddig nem találtak olyan szúnyogot, melyben kimutatható lett volna annak a mintegy 22 kórokozónak a valamelyike, amelyeket az invazív fajok hordoznak. A több mint húsz kórokozó döntő többsége vírus, és az új fajok az állatokra veszélyes betegségeket is terjeszthetnek. Jó példa erre a lovak kéknyelvűsége, hiszen egyetlen fertőzött szúnyog egy teljes ménest képes tönkretenni – mondta a szakember.

Egyelőre nem kell aggódnunk az új szúnyogfajok és a természetes élőhelyükön terjesztett betegségek miatt, mivel hazánkban nem találtak fertőzött példányt, de az új kutatások rávilágítanak arra, ha nem teszünk valamit a klímaváltozás ellen, hamarosan új kihívásokkal és betegségekkel nézhetünk szembe.