A fogyókúrázó emberek legtöbbször arra koncentrálnak, hogy mit és mennyit esznek a számukra ideális napi energiamennyiség érdekében, pedig legalább ennyire fontos az is, hogy mikor táplálkoznak – derül ki a Cell Metabolism című szakfolyóirat cikkéből. Szerveink ugyanis egy "belső órarend" szerint működnek, amelyben vannak csúcsra járatott időszakok és pihenési fázisok; nem mindegy tehát, mely szakaszban fogjuk munkára gyomrunkat, májunkat vagy beleinket – derül ki az amerikai Salk Intézet kutatásából.
Az anyagcsere-ciklusok kulcsfontosságú szerepet játszanak például a koleszterin lebontásában, valamint a glükóz termelésében, és e folyamatok beindítása és leállítása az evéssel áll összefüggésben.
Ha valaki a nap folyamán össze-vissza eszik, összezavarhatja a szervezet belső óráját: előfordulhat, hogy az anyagcsere-folyamatokért felelős gének működés helyett "alszanak", vagy fordítva, pihenés helyett működnek – mondta el a kutatás vezetője.
Az anyagcsere változásait a kutatók egereken vizsgálták: a rágcsálók vagy normál, vagy pedig zsírban gazdag étrendet kaptak, és egy részük folyamatosan, másik részük pedig csak korlátozott ideig (napi 8 órán keresztül) jutott táplálékhoz.
Az eredményekből kiderült, hogy a zsírdús ételekhez csak korlátozottan hozzájutó egereknél enyhébb mértékben jelentkeztek a zsíros ételekkel összefüggő káros hatások: esetükben kisebb mértékű volt a hízás, májuk kevésbé károsodott, és idegrendszeri folyamataik is javultak. A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy egy fogyókúra sikere vagy sikertelensége nagymértékben függ attól is, hogy szinkronban van-e az étkezések időpontja a szervezet belső órájával.
Kétségtelen, hogy az étkezési szokások sokat változtak az elmúlt évtizedekben: egyre többen maradnak fenn tévézni vagy internetezni éjszaka, valamint mind szélesebb tömegek számára folyamatosan, erőfeszítés nélkül rendelkezésre állnak az ételek. Az éjszakai "virrasztást" sokan nassolással kötik össze, pedig ha engednék szervezetüket éjjel pihenni, a kilókkal vívott harc is egyszerűbb lehetne – olvasható a Gyógyzóna cikkében.
Az eredeti írás ITT érhető el.
Borítókép: Unsplash
