A szakemberek szerint azonban ne kezdjünk el aggódni, mert létezik egy egyszerű és hatékony megoldás ennek a problémának a mérséklésére: csak pótolnunk kell az „elveszett" alvási időt, még akkor is, ha hétvégén csak néhány óráról van szó.
Rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az alvásunk hossza és minősége összekapcsolódik a mentálisan megterhelő tevékenységekben nyújtott teljesítményünkkel. Ilyenek például egy beszélgetés fenntartása vagy a problémamegoldás. A kutatók korábban azonban nem vizsgálták meg ennyire alaposan, hogy
az alvás vajon hogyan befolyásolja a kognitív szempontból kevésbé megerőltető tevékenységeket, például a járásunkat.
A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a tudósok egy sor kísérletet végeztek önkéntesekkel és azt találták, hogy azok, akik alváshiányban szenvedtek, nem tudták túlzottan kontrollálni a lépéseiket a futópad tesztjén. Ez még egyértelműbben jelentkezett azoknál a diákoknál, akik egyáltalán nem aludtak, mert a másnap reggeli vizsgára kellett készülniük, ám a járásuk szabályozásának képessége csökkent.
Tudományosan eddig nem volt világos számunkra, hogy a szinte automatikus tevékenységeket, mint például a járásunkat befolyásolhatja az alváshiány
— mondta Hermano Krebs, a tanulmány társszerzője a ZME Science online tudományos lapnak. — Ebből az is látszik, hogy az alvás kompenzálása fontos stratégia is lehet, például azok számára, akik krónikus alváshiányban szenvednek, mint mondjuk a több műszakban dolgozók, az egészségügyisek és a rendvédelmi szervek munkatársai — írja az Origo.
Az elmúlt évtizedben Krebs és munkatársai az MIT-nél a járásszabályozást és a járás mechanikáját vizsgálták, és stratégiákat próbáltak kidolgozni olyan betegek számára, akik agyvérzésen vagy más, a mobilitásukat korlátozó állapoton estek át.
kimutatták, hogy a séta hozzájárulhat az automatikusabb folyamatokhoz.
A MIT korábban együttműködési megállapodást írt alá a Sao Paulo Egyetemmel. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy finomabb ingerek, mint például a hallási jelzések, szintén befolyásolhatják-e a gyaloglásunkat. Arra kérték az önkénteseket, hogy sétáljanak egy futópadon, miközben váltogatták a metronóm frekvenciáját; a kísérletbe bevont személyek anékül igazították a ritmushoz a járásukat, hogy észrevették volna.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Flickr
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Orbán Viktor a CPAC Hungary kiemelt résztvevőit fogadta a Karmelitában
20+1: amikor a Simpson család előre látta a jövőt!
„Mégsem vagyunk megfelelő partnerek...” – drámai döntés született a Házasság első látásra műsorában
Waberer's: kiderült, ki áll a milliárdos nagybevásárlás mögött
Lehetetlen teszt, ha megfejted az emberek 1 százalékába tartozol
Kiderült, ki írta az elhíresült adatvédelmi nyilatkozatot
Kocsis Máté: Nem az a lényeg, hogy Magyar Péter mit mond, hanem az, hogy a mögötte állóknak mi a céljuk
Hihetetlen dráma után került előnybe a Veszprém a BL-negyeddöntőben
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
A Liverpool elhasalt, Szoboszlai miatt pedig aggódhatunk
Készletkisöprést hirdetett az IKEA, megőrültek a vásárlók
„Sokáig emlékezni fogok még erre” – a mindent eldöntő góljáról beszélt a Veszprém távozó légiósa