Miért fontos a Covid utáni neurológiai panaszok kivizsgálása?

A poszt-Covidban a vírus által kiváltott folyamatok okozzák a bajt, míg a long-Covidban maga a vírus okozza a hosszú időn keresztül fennálló tüneteket.

A poszt- és long-Covid panaszok rendkívül sok embert érintenek, akik enyhébb-súlyosabb lefolyással átestek a koronavírus-fertőzésen. Ezen panaszok annyira szerteágazóak lehetnek, hogy kezelésük sokszor számos szakterület együttműködését igényli. A neurológiai jellegű tünetekről dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus beszélt – olvasható az Origó cikkében.

A poszt-Covid nem ugyanaz, mint a long-Covid

A koronavírus-fertőzés után fennmaradó, esetleg csak a lezajlás után jelentkező panaszokról gyakran keverednek a fogalmak, amelyeket Prinz doktor szerint fontos tisztázni.
Az enyhe, legtöbbször tüdőgyulladás nélkül lezajló néhány napos koronavírus-fertőzés után hetekkel később jelentkező panaszokat poszt-Covidnak nevezzük.A long-Covid tünetegyüttes viszont elsősorban azoknál jelentkezik, akik valamilyen alapbetegséggel (például daganatos vagy hematológiai betegség, immunrendszer károsodással járó betegségek) estek át a Covidon, és többnyire intenzív ellátásra szorultak. A normális esetben gyorsan eliminálódó vírusfertőzés ezekben az esetekben elhúzódik, újra és újra felbukkanhatnak sokszor komoly tünetek is.
A poszt-Covidban a vírus által kiváltott folyamatok okozzák a bajt, míg a long-Covidban maga a vírus okozza a hosszú időn keresztül fennálló tüneteket.

A Covid hosszú távú neurológiai tünetei, értékei:

• Szaglás- és/vagy ízérzés elvesztése, megváltozása.

• Látásproblémák (mint például a fényérzékenység, fókuszálási nehézségek, a monitor fényének nehéz tűrése).

• Hallás megváltozása (ez nem gyakori tünet).

• Fejfájás, amit szinte minden beteg megtapasztal.

• „Agyköd"(elhúzódó jelenség lehet, amikor a felfogás, a gondolkodás lelassul, a beteg mintha „zavaros üvegen keresztül" érzékelné a világot, és nagyon jellemző rá a memóriazavar).

• Alvászavar.

• Szédülékenység (nem forgó jellegű, inkább bizonytalanságnak tűnő érzés).

• Cerebrovascularis történésekre (vagyis hirtelen bekövetkező agyi érbetegségekre, például stroke-ra) utaló klinikai tünetek. Ezt részben az érfalakat belülről borító réteg károsodása okozhatja.

• Vizsgálati eredmények nagyér-occlusiora, vagyis elzáródásra utalhatnak.

• Magas D-dimer-értékek kimutathatók. (A D-dimer-érték a vénás trombózisban, valamint az artériás oldalon a kisér-elzáródásnál is emelkedik. Ezért az érintetteknél preventív jelleggel is adják a Heparint.)

A koronavírus hatásai kiterjedtebbek, mint más vírusoké

Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a súlyosabb neurológiai problémák (pl.: ischaemiás stroke, demencia) jelentősen nagyobb arányban érintették azokat, akik kórházi kezelésre szorultak. A demencia oka részben a légzési elégtelenség miatt fellépő oxigénhiány, ami miatt károsodhat az agy fehérállománya, részben a vírus pusztító hatása a kisagyi erekben. Azt is megfigyelték, hogy a neurológiai és mentális tünetek gyakoribbak voltak a Covid–19-pácienseknél, azokhoz képest, akik influenzán, vagy más légzőszervi fertőzésen estek át, ami szintén azt bizonyítja, hogy a koronavírusnak sokkal kiterjedtebb hatásai vannak, mint más vírusfertőzéseknek. Éppen ezért is hangsúlyozzák a szakemberek, hogy bár egyelőre nem világos a Covid–19 hatása az agy és az idegrendszer működésére, de mivel a poszt-Covid-tünetekről és -panaszokról egyre több adat és tapasztalat áll rendelkezésre, azok kezelése és a további kutatások elengedhetetlenek.

Poszt-Covid- vagy long-Covid-panaszok esetén az anamnézistől, a tünetektől és a fizikális vizsgálatoktól függően többféle vizsgálat is indokolt lehet, például koponya-MR, EEG, ENG/EMG elvégzése is, az agyi és perifériás idegrendszeri szövődmények, rendellenességek diagnosztizálása végett. Az EEG azért is hasznos lehet, mert előfordulhat, hogy míg a koponya MR negatív, addig az EEG eltérést mutat, ami részben azt jelenti, hogy a beteg egyrészt érzékeli a működési zavart, másrészt segítségével a javulás is követhető – hangsúlyozza dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. – A poszt-Covid tünetegyüttesben szenvedő betegek ellátása diagnosztizálása és ellátása láthatóan nagyon összetett lehet, infektológus, immunológus, kardiológus, pulmonológus, neurológus, pszichiáter, neuro-pszichológus, elektrofiziológus együttműködését igényelheti. Érdemes kiemelni a neuropszichológus munkáját is: ő az, aki fel tudja mérni, pontosan mely agyi funkciók károsodtak és speciális gyakorlatokkal fél-egy év alatt fejleszteni is tudja azokat.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)