Létrejön az év végén a kormány és a szociáldemokrata munkásság között a megállapodás, amelyet Bethlen István miniszterelnök programja és nyilatkozatai előrevetítettek. A lapok ismertetik az egyezséget, amelyet a későbbi marxista szemléletű feldolgozások következetesen titkosnak minősítettek, és Bethlen–Peyer-paktumként aposztrofáltak. A december 23-i Népszavában megjelenik, hogy a kormányfő tájékoztatta az MTI-t „azokról a tárgyalásokról, amelyek a kormány és a magyar szociáldemokrata munkásság kiküldöttei között december 8-tól 21-ig több napon át tartottak. A tárgyalások kiindulópontja az volt, hogy a magyar szociáldemokrata munkásság az ország érdekeit a maga érdekeivel azonosaknak tekinti, és a nemzet újjáépítésének történelmi nagy munkájában kész teljes erővel és áldozatkészséggel részt venni.” Mindehhez azonban „szükséges, hogy a közhatalomnak a szociáldemokrata munkásságra nézve sérelmes kezelése megszűnjék, […] oly intézkedések történjenek, amelyek a kivételes állapotok révén megszorított közszabadságokat a lehetőségig biztosítják”. Elismerik a munkásság szempontjából hátrányos helyzetet is: „a tárgyalások célja az volt, hogy a sérelmes állapotok megszüntetése révén oly helyzet teremtessék, amely minden fölhozott akadályt elhárítva lehetővé teszi, hogy a magyar szociáldemokrata munkásság az ország újjáépítésének bel- és külföldön egyaránt folytatandó nagy munkájába belekapcsolódhassék, és ebben a nemzet többi rétegével együttesen, teljes odaadással részt vegyen”. Sikerült olyan egyetértést teremteni, ami ezt teljes mértékben lehetővé teszi. A tárgyalások alapjául pedig az a petíció szolgált, amelyet a szociáldemokrata párt vezetői eljuttattak a miniszterelnökhöz a sérelmeikről. „Ennek alapján beható megbeszélés alá vétettek a következő kérdések: az egyesülési és gyülekezési jog, a szakszervezetek ügye, az internálások és a rendőri fölügyelet alá helyezés kérdése, az amnesztia kérdése, továbbá a gyorsított eljárás megszüntetésének és a kivételes rendelkezések hatályon kívül helyezésének kérdése, azon kívül a munkásbiztosítás autonómiája és végül a munkabérek és egyéb gazdasági vonatkozású kérdések.” A megbeszéléseken a kormányfőn kívül az érdekelt miniszterek, szakelőadók vettek részt, a szociáldemokrata munkásságot Farkas István, Peyer Károly, Miákits Ferenc, Jászai Samu és Propper Sándor képviselte.
Donald Trump: Az amerikai katonák Lengyelországban maradnak
