Keresés
Magyar Nemzet
2021. június 24., csütörtök, Iván napja
HÍR TV - CSÖRTEÖssze-vissza beszélnek hatalomért és pénzért.
Ez történt 100 éve
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/ez-tortent-100-eve/betiltott-erdelyi-magyar-lapok-9521534/

Betiltott erdélyi magyar lapok

Ez történt száz éve
Nemzeti helyett osztálysajtó van Rákosi Jenő szerint. Herczeg Ferenc úgy véli, a proletárdiktatúra idején kivégezték a sajtót és ezért a pusztításért újságírók a felelősek. A magyar és a csehszlovák kormány tárgyalásokat kezd. Börtönre ítélik a Tisza István megvédésétől megfutamodó csendőröket. Betiltják a kolozsvári magyar lapokat. Sopronban húszezres tömeg tiltakozik az elcsatolás ellen.

A március 15-i ünnepségek fő témája a sajtószabadság. Az Est Rákosi Jenő nagy beszéde a sajtószabadságért címmel részletesen számol be a konkurens Budapesti Hírlap főszerkesztőjének szónoklatáról a Magyarországi Újságírók Egyesülete rendezvényén. Mint 15-én megjelenik, az író úgy fogalmaz: „A márciusi forradalmat lehet ünnepelni, mert ez a jogok elkobzása, a sajtó elnyomása és agyonzenzúrázása, mindenféle emberi jogok lábbal tiprása, szóval a zsarnokság ellen irányult. […] A március idusát követő alkotó korszakot lezárta a második forradalom. Ennek a forradalomnak a hatása alatt állunk ma is.” A Károlyi-féle puccsra és a kommünre történő utalás után a jelenre is rátér. „Ma azt látjuk, hogy a nagy célok, az országos célok kiestek a sajtó munkájából. Ma nem nemzeti sajtó van, ma osztálysajtó van. […] Nem hallgathatjuk el, hogy magunkra is ráfér a lecke. Mi eleget vétkeztünk a nemzet és önmagunk ellen. […] szabadságra van szükségünk mindenek felett. Másrészt azonban szankciókat kell kitalálni a sajtó bűnei számára. Szabadság és emellett a legteljesebb bírói igazságosság biztosításával szigorú szankciók: ez az én sajtóreformom.”

Herczeg Ferenc a Petőfi Társaság gyűlésén mond beszédet, amit a Pesti Hírlap 15-én leközöl. „A nemzetköziség az a politikai irány, amellyel nem lehet elvi harcot vívni, mivel rendszeresen letagadja önmagát és csak olyankor mutatja meg igazi ábrázatát, mikor már kinyújtja karmait a hatalom felé. A nemzetköziség megkísérelte, hogy lefoglalja magának Petőfi tiszta alakját. Fölfedezte néhány verssorában a világszabadság szót, de nem akarta észrevenni, hogy a költő a magyar államiságért ontotta vérét. Abból a gyönyörű, frenetikus hévből, mellyel a legmagyarabb költő ölelő karjait az egész emberiség felé kitárta, azt akarták következtetni, hogy Petőfit szembe lehet állítani nemzetével. […] Szinte csoda, hogy Attila és Rákóczi szellemei nem riasztották el Petőfi mellől a történelmi materializmus híveit. Valóban, ha a nemzetköziek őszintén értékelnék költőnket, akkor a saját frazeológiájuk szerint azt kellene mondaniuk: Petőfi nacionalista és militarista volt. […] A sajtószabadságot nem az írók, hanem a nemzet számára harcolták ki. Föl akarták fegyverezni a magyarságot, hogy védekezhessék külső és belső ellenségeivel szemben és hogy szabadon élhesse a maga nemzeti életét. […] A nemzetköziek, akiknek mindaddig – de csakis addig! – míg a propagandánál tartanak, szükségük van a szabad sajtóra, a nemzetköziek a sajtószabadságot valami magasabbrendű, a nemzet és az állam fölött álló, emberi jogforrásból akarják származtatni. A magyar sajtószabadság megteremtői azonban úgy tudták, hogy a nemzet fölött nincs senki és semmi, csak az egy Isten! Ők mindig magyar sajtószabadságról beszélnek.”

Herczeg Ferenc Fotó: wikipédia

Herczeg Ferenc is rátér a közelmúltra. „Volt egy idő Magyarország történelmében, midőn az állami főhatalom nagy részben újságírók kezében volt. A proletárdiktatúra vezető férfiainak nevei közt, amely nevek ma már a magyar kriminalisztika legsötétebb lapjaira vannak följegyezve, hírlapírók nevének egész sorozatát találjuk. […] A diktatúra írói nem kerülhettek volna hatalomra, ha a magyar sajtószabadság védelme alatt szabadon nem tenyészthetik eszméiket. Midőn pedig hatalomra jutottak, egyszerűen kivégezték a sajtót, oly nyílt brutalitással, amelyre soha még semmiféle koronás zsarnok nem vetemedett. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a magyar sajtószabadság elpusztításáért elsősorban újságírók felelősek. […]

Súlyosan vétenénk az igazság ellen, ha elhallgatnánk, hogy a magyar írók zöme nyíltan és bátran szembeszállott a népbiztosok condottieri-csapatával. Mivel azonban az írótollat akkor már kicsavarták a kezükből, a föllépésük csupán férfias tüntetés erkölcsi értékével bírt, de a sajtó dolgán már alig lendített valamit. […] Az árulást, melyet a forradalom a magyar sajtószabadság ellen elkövetett, súlyosbítja az a tény, hogy mindaddig, míg a hatalomért küzdöttek, a forradalmárok voltak a polgári szabadságjogok legharsányabb szavú hirdetői. […] A magyar ember átlag szabadelvű: ha új csapásra tér, akkor bizony nem a szabadságtól irtózik, hanem azoktól, akik oly mesterien vissza tudnak élni a szabadsággal. A zsarnokság farkasaitól, akik a szabadság báránybőrébe öltöztek. […] A mi sajtónk, az új magyar sajtó, Petőfi sajtója legyen magyar, legyen művelt és legyen becsületes.”

Szenzációszámba megy, hogy a magyar és a csehszlovák kormány tárgyalásokat kezd. A 17-i lapok közlik, hogy a megbeszélésekről Teleki Pál miniszterelnök és Gratz Gusztáv külügyminiszter kihallgatáson számol be Horthy Miklós kormányzónak. A kormányfő a 8 Órai Ujságnak elmondja: „Elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a trianoni békekötésből kifolyólag a két állam egymás közti viszonyára vonatkoznak.” A lap kommentárja: „Prágában idővel úgy látszik, a jobb érzés és jobb belátás kerekedett felül. Belátták, hogy mint hódítók nem boldogulhatnak azon a földön, amely a mienk, s amelyet ők csak megszállottak, de nem hódítottak el tőlünk. Beláthatták, hogy ránk vannak utalva: a mi barátságunk, a mi jószomszédságunk nélkül az ő fiatal államuk nem tud megélni és a gazdasági kérdések megoldásában a mi jóakaratunkra kell támaszkodniok.”

Elítélik a Tisza Istvánhoz kirendelt csendőröket, akik kötelességszegésükkel hozzájárultak, hogy 1918. október 31-én a Károlyi-féle forradalmi puccs idején meggyilkolják a volt miniszterelnököt. A Magyarország 16-án azt írja: „A bíróság Rákóczi Sándort, Csiki Zsigmondot, Sófalvi Dánielt, Zsombori Jánost és Bagyó Mihályt bűnösnek mondotta ki az őrszolgálati kötelességsértés bűntettében és ezért Rákóczit hét évi, a többieket három-három évi súlyos börtönre ítélte. Az indokolás szerint a csendőrök gyáván viselkedtek és ezáltal az országnak súlyos katasztrófát okoztak azzal, hogy a gyilkosoknak szabad kezet engedtek.”

Az Est beszámol róla 15-én, hogy „Popovics rendőrprefektus a kolozsvári magyar lapokat, a Keleti Ujságot, az Ujságot, az Ellenzéket és a Hétfői Hírlapot államellenes izgatás címén betiltotta..” A belügyi államtitkár a tiltakozás hatására a rendelet visszavonását ígéri, másnap azonban kijelenti, hogy „a belügyminiszter utasítására a betiltó rendelet továbbra is érvényben marad.”

Átrajzolják a megyehatárokat is Erdélyben a román érdekek mentén. A Világ 20-án jelenti: „Az új román közigazgatási beosztás szerint Erdély egész területe 15 vármegyére oszlik. A régi vármegyék határai teljesen megváltoznak, s egyes területeket a királyság területéhez csatoltak.”

17-én Az Est arról is tudósít, hogy húszezren tiltakoztak Sopronban az elszakadás ellen. A lelkes tömeg határozatot fogad el: „Mi, a nyugati vármegyék magyarjai, németjei és horvátjai, akik ismételten kifejeztük egyöntetű óhajunkat, hogy ezeréves hazánk hű polgárai kívánunk maradni, ez alkalomból újból és újból a leghatározottabban tiltakozunk az elszakadás ellen. Megbotránkozással utasítjuk vissza az idegen erőszaknak a népek önrendelkezési jogával merőben ellentétes minden oly kísérletét, amely bennünket történelmi jogaink és legelemibb gazdasági érdekeink figyelmen kívül hagyásával más államnak kíván kiszolgáltatni.”

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Provokáció

A müncheni incidens, amit el akartak titkolni a tévénézők elől
Szivárványos provokáció zavarta meg a magyar himnuszt a németek elleni mérkőzés előtt.

Újra feltűnt Knaus

Megint Soros karmestere vezényli a magyarellenes kórust
Ismét felbukkant Gerald Knaus, aki korábban többek közt migrációs kérdésben, most pedig az UEFA döntése miatt támad.
Másodfokon is pert vesztett az újbudai DK-s
Schiffer András a közösségi oldalán számolt be arról, hogy pert nyert Czeglédy Csaba és védence ellen.

Poszt-trauma

Tegnap este
A Jóisten is magyar zászlót lengetett tegnap este, de valamiért még nem engedte meg. Még célja van velünk, azért.

Poszt-trauma

Merkeltől Merkelig, zászlótól zászlóig
Az Európa-bajnoki csoportmeccs idején ez lett a legfontosabb téma Németországban, hogy hol és mennyi szivárványos jelképet tudnak megjelentetni.

Poszt-trauma

Elképesztő! Lendvai Ildikó Orbán segítségére sietett
Ide vezetett a túlbuzgóság.

Aktuális

Színházat minden körülmények közt kell csinálni + videó
Szerelem a koronavírus idején címmel készítettek werk dokumentumfilmet a Nemzeti Színház különös Rómeó és Júlia próbaidőszakáról.

Fricz Tamás blogja

Így jutunk el Sólyom Lászlótól Vörös Imréig
A balliberálisok kíméletlen és kegyetlen rendszervisszaváltást fognak végrehajtani.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!