Vetési Iván közölte: 2012 végétől lesz minden állampolgár számára elérhető az a személyazonosításra alkalmas okmány, amelyeket már ebben a rendszerben adnak ki, de a teljes csere 8-10 évet vehet majd igénybe.
A hivatalról általánosságban szólva kiemelte, ez a legnagyobb állami okmánykibocsátó szervezet. Jelezte, hogy a hivatal komoly átalakuláson ment keresztül: visszaszervezték az előző kormány alatt kiszervezett informatikai feladatokat, és elérték, hogy a korábbi évekkel ellentétben, amikor hiányt termeltek, az idén már nullszaldós legyen a költségvetésük.
Az elnök emlékeztetett, hogy évente 4-6 milliárd forint hiánya volt a szervezetnek, amelyet a kormány pótolt ki mindig év elején; a kormányváltás évében azonban ez elmaradt, a várható hiány 2010-ben 9,5 milliárd forint lett volna, de konszolidációval 6,7 milliárd forintra csökkent a ki nem fizetett számlaállomány.
Hozzátette: ezt az összeget két részletben konszolidálta a kormányzat, 4 milliárd forintnyi támogatást a szerkezetátalakítási alapból juttatott, illetve 2,7 milliárd forintot csoportosított át a fejezetek között. Kiemelte: a hiány visszapótlásának feltétele volt, hogy többet ilyen helyzetbe nem kerülhetnek, miközben a költségvetési megszorítások 2,1 milliárd forint értékben a hivatalt is sújtották.
Vetési Iván a bizottságot tájékoztatva aláhúzta: a hivatal pénzügyi helyzete konszolidálódott a visszaszervezett informatikai feladatok és a felesleges, túlárazott szerződések megszüntetése miatt, így még a zárolások mellett is várhatóan nulla lesz a büdzséjük idei mérlege.
A hivatal működésében emellett komoly eredmény, hogy létrejött egy önálló informatikai elnökhelyettesi pozíció – tette hozzá azzal, hogy eredmény még a 2200 végponton lévő anyakönyvi rendszer elektronikus hálózatának megújítása és az is, hogy elindult a Kormany.hu összkormányzati portál. A feladatok között szólva egyebek mellett beszélt arról, hogy meg kell újítani az okmányirodák több mint 6 éves eszközparkját, elindítják az egységes kormányzati irat- és dokumentumkezelő rendszert.
Az albizottság előtt beszámolt Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára is. Egyebek mellett arról beszélt, hogy általánosságban az informatikai piacról elmondható: folyamatosan csökken a megrendelésállomány és a bevétel is, a piac leginkább az államot teszi felelőssé mutatói romlásáért. Megjegyezte: a költségvetési egyensúly biztosítása miatt az állami kiadások az informatika területén is csökkennek.
Az elmúlt másfél évben számos olyan intézkedés született, amellyel az intézmények informatikai költségvetését igyekeztek stabilizálni; itt sikerült szép eredményeket elérni, az állami szektorban e terület működési kiadásait 15 milliárd forinttal csökkentették, miközben a szolgáltatások színvonala nem csökkent – mondta.
Még idén elkészülhet egy új informatikai és hálózatbiztonsági törvény tervezetének koncepciója, a jogszabály célja, hogy átlátható, pontos feltételrendszer jöjjön létre az informatikai biztonság emelése miatt – húzta alá a helyettes államtitkár. Jelezte: a jogszabálytervezet a jövő év elején a parlament elé kerülhet. Vályi-Nagy Vilmos szólt arról is, hogy közel féléves, minden tárcát bevonó előkészítő munka után elkészült egy koncepció, amely a következő 3 évre kijelöli azokat a pontokat, amelyeken keresztül hatékonyabb lehet az informatikai üzemeltetés, szabályozás, fejlesztés, irányítás a közigazgatásban.
