Az EKB elnöke a rendszeres „monetáris párbeszéd” nevű meghallgatáson a Financial Timesnak adott hétfői interjújára utalva elmondta: jogos és időszerű lépés volt felvetni az euróövezet felbomlásának óriási költségeit. A Financial Times kommentárja szerint Mario Draghi „tabut tört meg” azzal, hogy hajlandó volt egyáltalán beszélni az euróövezet esetleges szétesésének következményeiről. A lap felidézte, hogy Draghi elődje, Jean-Claude Trichet „egyszerűen abszurdnak” nevezte még a felvetést is.
A megszorítás és a növekedés nem egymást kizáró tényezők
Draghi szerint a költségvetési megszorítás és a növekedés nem zárja ki egymást. Az EKB elnöke elmondta: jóllehet a megszorítás rövid távon gazdasági visszaeséshez vezet, de az alapvető kérdés az, hogy „elkerülhetőek-e a reformok, fenntartható-e a korábbi állapot”.
Draghi kijelentette: az EKB éppen azért tartja fenn likviditási eszközeit, hogy elősegítse a hitelpiac bővülését, és ezzel támogassa a növekedés beindítását. Európában a bankok biztosítják az összes piaci finanszírozás 80 százalékát, a vállalatok kevésbé fordulnak tőkepiaci finanszírozáshoz – tette hozzá.
A hitelminősítői besorolásoknak vannak korlátai
Jóllehet a piac számára hasznos információt közvetítenek a hitelminősítők, de nem szabad kizárólag erre bízni a befektetői döntéseket, fel kell ismerni az ilyen besorolások korlátait – mondta Draghi.
Az elnök hozzátette: az EKB maga is támaszkodik a hitelminősítői besorolásokra, de ez csak egy a sok szempont közül, és nem szabad mechanikusan követni a hitelminősítői döntéseket.
Draghi kijelentette: az EKB által általánosan támogatott, a hitelminősítők tevékenységének szabályozásáról szóló bizottsági javaslat egy stabil keretet céloz meg, amely csökkenti a hitelminősítői döntésekből fakadó piaci volatilitást, továbbá javítja a döntések minőségét és átláthatóságát.
