„Az euróövezeten kívül sem lenne könnyebb dolguk az adósságválsággal küszködő tagállamoknak, sőt nehezebb helyzetben kellene a szükséges reformokat végrehajtaniuk” – mondta a Financial Timesnak az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Mario Draghi a londoni gazdasági napilap hétfői számában megjelent interjúban egyenes utalást tett arra is, hogy szerinte nincs egységes megoldása az euróövezetet sújtó problémáknak.
Elemzői vélemények
Fitch Ratings
A hitelminősítő londoni elemzésében közölte: a december 8-9-i EU-csúcs nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezeti válság „átfogó megoldása technikailag és politikailag elérhetetlen”.
Economist Intelligence Unit (EIU)
A világ legnagyobb gazdaságelemző csoportjának januárra szóló, havi világgazdasági előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brüsszeli EU-csúcs eredménye „legjobb esetben is kiábrándítónak, legrosszabb esetben kudarcnak” nevezhető. A ház közölte: ennek alapján 40 százalékosra teszi az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
Capital Economics
A londoni elemzőház szerint a csúcson „pontosan arról az intézkedésről nem született döntés”, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése. „Messze nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az (EU-csúcson elhatározott) intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait” – fogalmaztak a csúcsértekezlet utáni kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.
Ernst & Young
A pénzügyi tanácsadó és könyvvizsgáló csoport új negyedéves euróövezeti helyzetértékelése szerint a valutaunió felbomlása „nagyon magas költségekkel járna” Európában és a világgazdaság egészében, ezért „valószínűnek tűnik”, hogy ha az EKB vállalja az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint az eurótérség szétesése.
(MTI)
Draghi szerint „a költségvetési konszolidációt szerkezeti reformokkal együtt kell végrehajtani, de ebben mindegyik országnak a saját útját kell járnia”. Az EKB elnöke hozzátette: egyes országok helyzete „akkor sem lenne fenntartható”, ha az euróövezeten kívül lennének, és leértékelnék saját valutájukat. Draghi szerint a valutauniót esetleg elhagyó országoknak is végre kellene hajtaniuk ugyanazokat a reformokat, csak ehhez „sokkal gyengébb helyzetben lennének”.
A Financial Times kommentárja szerint Mario Draghi „tabut tört meg” azzal, hogy hajlandó volt egyáltalán beszélni az euróövezet esetleges szétesésének következményeiről. A lap felidézte, hogy Draghi elődje, Jean-Claude Trichet „egyszerűen abszurdnak” nevezte még a felvetést is.
Ugyanakkor érdekes, de hétfőn már némiképp más állásponton volt Draghi az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának ülésén. „Annak ellenére, hogy Európán kívül sokan játszanak annak „morbid” gondolatával, hogy az euróövezet felbomolhat, nincs kétségem az euró erejét, állandóságát és visszavonhatatlanságát illetően” – mondta EKB elnöke.
Nagy londoni pénzügyi elemzőházak (jobb oldali keretes anyagunk) azonban az euróövezeti válság megoldhatatlanságával és a valutaunió felbomlásával már jó ideje tényleges lehetőségként számolnak előrejelzéseikben.
A franciák a britekre uszították a hitelminősítőket, mégis őket „érték utol”
Komoly lehet a baj, amikor európai országok már egymásra uszítják a hitelminősítő intézeteket. Így történt ez legutóbb Nagy-Britannia és Franciaország esetében. Miután a múlt héten ismét felröppent a hír, hogy leminősíthetik Franciaországot – ezúttal már nem csak egy hiba okán –, francia politikusok támadást indítottak a brit „AAA”-s adósbesorolás ellen.
A francia Le Telegramme-nak a francia jegybank elnöke elmondta, hogy a leminősítéseket Nagy-Britanniával kellene kezdeni. Christian Noyer szerint a briteknek nagyobb a deficitjük, az államadósságuk, magasabb az inflációjuk és kisebb a gazdasági növekedésük, mint Franciaországnak.
Francois Baroin pénzügyminiszter is odaszólt a briteknek a francia parlamentben. Baroin elmondta, hogy a fiskális paktumot a „magányos és perifériára szorult” briteken kívül minden uniós ország támogatta. „Nagy-Britannia nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Deficitjük Görögországéhoz van közel, államadósságuk a franciához hasonló, sokkal magasabbak az inflációs kilátásaik, míg a növekedési előrejelzéseik jóval az euróövezet átlaga alatt vannak” – tette hozzá.
A brit kormány természetesen nem ment el szó nélkül a francia vádak mellett. „Az adósbesorolásokért a hitelminősítő cégek a felelősek, de mi már bevezettünk egy hiteles hiánycsökkentő tervet, s ez a hitelesség már látható a brit kötvények kamatain is” – vágott vissza David Cameron miniszterelnök szóvivője.
Bekeményített a Fitch Ratings
Úgy fest, hiábavaló volt a francia perlekedés, hiszen pénteken a Fitch Ratings Franciaország lehetséges legmagasabb, „AAA”-s adósosztályzatának kilátását negatívra rontotta, míg hat másik euróövezeti országot pedig rövid időn belüli leminősítésre jelölt. A hitelminősítő gyakorlatilag megoldhatatlannak nevezte az euróövezeti adósságválságot, melynek megoldása „technikailag és politikailag elérhetetlen”.
A Fitch negatív előjelű megfigyelés alá vette az összes olyan, befektetési ajánlású osztályzattal ellátott euróövezeti szuverén adóst, amelyek besorolására eddig leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátás volt érvényben. A lépés Belgiumot, Spanyolországot, Szlovéniát, Olaszországot, Írországot és Ciprust érinti.
A belgákat az ág is húzza, hiszen a Fitch döntése után nem sokkal a Moody's bejelentette, hogy leminősítette Belgium adósosztályzatait: az eddigi „Aa1”-ről két fokozattal „Aa3”-ra. A cég szerint a belga leminősítést a magas adósságokkal küszködő eurótagállamok finanszírozási kondícióinak folyamatos romlásából eredő, megnövekedett kockázatok, a mind nagyobb növekedési kockázatok, valamint a bankszektorból az állami pénzügyi mérleghelyzetre háruló újabb rizikók és bizonytalanságok indokolják.
Spanyolország recesszióban
„Minden jel arra utal, hogy a spanyol gazdaság a negyedik negyedévben recesszióba fordult” – mondta Mariano Rajoy hétfőn a madridi törvényhozásban tartott beszédében. Az újonnan megválasztott miniszterelnök-jelölt arról tájékoztatott, hogy a kormány 16,5 milliárd eurós költségvetési kiigazítást hajt végre 2012-ben. „A spanyol gazdaság előtt jelentős kihívások állnak, amelyek megoldása hatalmas erőfeszítést igényel” – tette hozzá Rajoy.
