Olaszország mentheti meg az eurót

Olaszország lehet a kulcsa az európai adósságválság megoldásának. Széles körű összefogásra van szükség az euróövezet megmentése érdekében.

Görögországhoz viszonyítva Olaszország helyzete teljesen más. A görög költségvetés 9 százalékos deficitben van a GDP-hez mérten, mely GDP az idén 7 százalékkal csökkenni fog. Feldstein szerint ez ahhoz vezet, hogy a görög adósságállomány mértéke egy év alatt a GDP 150 százalékáról 170 százalékára fog nőni. „Görögország jobban járna, ha elhagyná az eurót, új valutáját leértékelné, s csődöt jelentene” – tette hozzá a professzor.

„Olaszországnak nincs szüksége Frankfurt, Brüsszel vagy Washington segítségére. Azok a javaslatok, amelyek szerint segítséget kellene kérni az Európai Központi Banktól, az Európai Bizottságtól, valamint a Nemzetközi Valutaalaptól, végső soron csak gyengítenék Olaszországot, s aláásná gazdasági függetlenségét” – érvelt Feldstein. Az olaszok számára tehát sürget az idő, s Monti be is jelentette, hogy hétfőn komoly döntéseket hoznak majd Rómában. Németh Dávid, az ING elemzője szerint mindenképpen meg kell várni, hogy milyen intézkedésekkel állnak elő az olaszok. „Nagyon fontos, hogy milyen lesz az olasz költségvetés, valamint az olasz adósságállomány pályája” – mondta az MNO-nak az elemző.

Széles körű beavatkozásra van szükség

Az elmúlt hetekben komoly vita folyt arról, hogy miként is lehetne megállítani az egyre inkább elburjánzó adósságválságot. Az, hogy folyamatosan mentőcsomagokat dobnak össze az unió vezető országai a bajba jutott államoknak, sokáig már nem tartható, s nem is vezet sehová. A probléma igen összetett: egyszer ott van a teljes unió 27 országa, aztán azon belül az euróövezet 17 tagállama. Korábban senki sem gondolta volna, hogy ez még tovább tagozódhat, de már vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint csak a hat legmagasabb adóskockázati besorolással bíró országok (Franciaország, Németország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg és Finnország) maradnának az euróövezeten belül. Ez azonban csak elszigetelné ezeket az országokat, s gyakorlatilag „hátrahagyná” a nagyobb bajban lévő EU-s tagállamokat. Ez ellenkezne az uniós alapelvekkel, mert ez nem az integráció elmélyítése lenne, hanem sokkal inkább egy elszigetelődés, mellyel valószínűtlen, hogy megoldódna az unió adósságválságának kezelése.

Az uniónak jelenleg nem sok eszköze van, amellyel be tudna avatkozni, s a döntéshozatal gyorsaságát ismerve nem is valószínű, hogy egyhamar olyan intézkedések, döntések születnek, melyekkel hatékonyan fel lehetne lépni a válság ellen. Kedd este az EFSF hatóerejének bővítésén kívül jelentősebb megállapodás nem született. Ugyanakkor a világ legnagyobb központi bankjainak (a kanadai, a brit, a japán, a svájci, az amerikai és az euróövezeti központi bank) összehangolt likviditásnövelő intézkedéseit már pozitívan fogadták a piacok – bár ez független az uniótól. És akkor ott van még az IMF és az EKB hatékonyabb bevonásának a lehetősége, valamint az úgynevezett eurókötvény bevezetéséről sem mondtak még le – bár a németek még mindig ellenzik.

Németh Dávid szerint is mindenképpen közös európai fellépésre van szükség. „Kérdéses, hogy az Európai Központi Bank milyen lépésekkel tud majd segíteni, hogy lesz-e valamilyen összehangolás a fiskális politikában, valamint az Európai Unión belül lesz-e erre előremutató lépés” – mondta az ING elemzője lapunknak. A közös eurókötvény kibocsátásával kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel stabilizálni lehetne a helyzetet, s akkor szépen lassan – hosszú évek alatt – leépíthető lenne ez a magas adósságállomány”. Németh szerint ezzel valószínűleg meg lehetne nyugtatni a kedélyeket, valamint a piacokat. „A december 9-i EU-csúcson valószínűleg még nem lesznek konkrét döntések. Egyelőre csak az irányok derülhetnek ki, vagyis hogy milyen irányba indul el az unió” – tette hozzá.