Elemzői vélemények
Capital Economics
2012 valószínűleg döntő év lesz az európai közös pénz számára, és ha a politikusok nem állnak elő a régóta ígért átütő erejű megoldási javaslatokkal, akkor az euróövezet „megszűnik létezni jelenlegi formájában”. A ház elemzői közölték, hogy ez utóbbi fejlemény valószínűbbnek tűnik, mint az euróválság megoldása, és azzal számolnak, hogy 2012-ben megkezdődik az euróövezet „korlátozott formájú” felbomlása. A Capital Economics e forgatókönyve alapján az idén Görögország távozik, és 2013-ban „további kis tagállamok követik”.
Fitch Ratings
A hitelminősítő korábbi elemzésében közölte, hogy a decemberi brüsszeli valutauniós válságcsúcs nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezeti válság átfogó megoldása „technikailag és politikailag elérhetetlen”.
Economist Intelligence Unit (EIU)
A világ legnagyobb gazdaságelemző csoportjának januárra szóló havi világgazdasági előrejelzésében 40 százalékosra becsülte az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, és a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna. A cég londoni elemzői szerint ha a valutaunió teljesen összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok GDP-értéke a legutóbbi csúcsszinthez mérve legalább 10 százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is. Az EIU e katasztrófa-forgatókönyve szerint a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20 százalék fölé emelkedne, a legsúlyosabban érintett országokban pedig megközelítené az 50 százalékot, és évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre.
(MTI)
Európa vezetői szerint 2012 keményebb év lesz, mint az előző volt. Pedig 2011 sem kímélte az öreg kontinens gazdaságát: az államadósságok megnövekedett finanszírozási költségei több uniós tagállamban is komoly politikai változtatásokat kényszerítettek ki. Spanyolországban José Luis Rodríguez Zapatero, míg Olaszországban Silvio Berlusconi is idő előtt távozott a miniszterelnöki székből. És akkor az euró problémáiról még nem is esett szó!
December végén Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek állandó tanácsának (Eurogroup) elnöke még arról beszélt, hogy „nincsen rendszerszintű válság az euróövezetben”. A luxemburgi politikus szerint „csupán” néhány euróövezeti tagállammal vannak gondok. Ehhez képest hétfőn a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szerint az eddigi 80 százalék helyett már 99 százalék az esélye a valutaunió egy évtizeden belüli teljes szétesésének.
Nicolas Sarkozy francia államfő újévi beszédében a jelenlegi helyzetet „a II. világháború óta eltelt időszak legsúlyosabb válságának” nevezte. Angela Merkel német kancellár pedig nem kertelt: „a következő év kétségtelenül sokkal nehezebb lesz, mint 2011 volt”. Pedig „Merkozy” – ahogy párosukat a nemzetközi sajtó becézi – próbált megoldást találni, hogy enyhítse az euróövezet válságát, de a decemberi uniós csúcson sem született olyan megállapodás, mely megnyugtatta volna a piacokat.
Az év első munkanapján az euró a jenhez képest évtizedes mélyponton van, de a dollárhoz viszonyítva sem áll sokkal jobban a közös valuta: egyéves negatív rekordokhoz közelít a kurzus. Ugyanakkor Merkel igyekszik optimista maradni: szerinte Európát összekovácsolhatja a válság. „A válságból kivezető út hosszú és akadályok is nehezítik, de Európa erősebb lesz, amikor maga mögött hagyja ezt az utat, mint amikor megtette rajta az első lépéseket” – mondta a német kancellár.
A rögös úton december 9-én megindult a teljes unió – Nagy-Britanniát kivéve –, de egyelőre nem látni még az utazás célállomását, s egyelőre az is csak körvonalazódik, hogy mivel is teszik meg ezt az igen hosszúnak tűnő utat. Mindenesetre Sarkozy és Merkel január 9-én folytatja a tárgyalásokat: létrehoznának egy „ütemtervet”, valamint a fiskális paktumra is lenne néhány módosító javaslatuk. Az eurókötvények bevezetése ismét előtérbe kerülhet, ugyanis újfent felerősödtek azon elemzői vélemények, melyek szerint csakis közös kötvénykibocsátással lehetne enyhíteni a drasztikusan megugrott finanszírozási költségeken.
Giorgio Napolitano olasz elnök figyelmeztetett, hogy komoly áldozatokat kell hozni az ország államháztartásának megmentése érdekében. „Áldozatokra van szükség, hogy biztosítsuk a jövőt a fiatalok számára. Ez a célunk, s ezeket a kötelezettségeket nem tudjuk elkerülni” – mondta az elnök, aki hozzátette, hogy senki sem bújhat ki a kötelezettségvállalás alól. Mario Monti olasz miniszterelnök szerint is a „szakadék széléről” kellett visszarántani az olasz gazdaságot. Mint ismert, a déli államban brutális megszorításokat vezettek be annak érdekében, hogy megállítsák az adósságállomány további növekedését.
