December végén Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek állandó tanácsának (Eurogroup) elnöke még arról beszélt, hogy „nincsen rendszerszintű válság az euróövezetben”. A luxemburgi politikus szerint „csupán” néhány euróövezeti tagállammal vannak gondok. Ehhez képest hétfőn a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szerint az eddigi 80 százalék helyett már 99 százalék az esélye a valutaunió egy évtizeden belüli teljes szétesésének.
Nicolas Sarkozy francia államfő újévi beszédében a jelenlegi helyzetet „a II. világháború óta eltelt időszak legsúlyosabb válságának” nevezte. Angela Merkel német kancellár pedig nem kertelt: „a következő év kétségtelenül sokkal nehezebb lesz, mint 2011 volt”. Pedig „Merkozy” – ahogy párosukat a nemzetközi sajtó becézi – próbált megoldást találni, hogy enyhítse az euróövezet válságát, de a decemberi uniós csúcson sem született olyan megállapodás, mely megnyugtatta volna a piacokat.
Az év első munkanapján az euró a jenhez képest évtizedes mélyponton van, de a dollárhoz viszonyítva sem áll sokkal jobban a közös valuta: egyéves negatív rekordokhoz közelít a kurzus. Ugyanakkor Merkel igyekszik optimista maradni: szerinte Európát összekovácsolhatja a válság. „A válságból kivezető út hosszú és akadályok is nehezítik, de Európa erősebb lesz, amikor maga mögött hagyja ezt az utat, mint amikor megtette rajta az első lépéseket” – mondta a német kancellár.
A rögös úton december 9-én megindult a teljes unió – Nagy-Britanniát kivéve –, de egyelőre nem látni még az utazás célállomását, s egyelőre az is csak körvonalazódik, hogy mivel is teszik meg ezt az igen hosszúnak tűnő utat. Mindenesetre Sarkozy és Merkel január 9-én folytatja a tárgyalásokat: létrehoznának egy „ütemtervet”, valamint a fiskális paktumra is lenne néhány módosító javaslatuk. Az eurókötvények bevezetése ismét előtérbe kerülhet, ugyanis újfent felerősödtek azon elemzői vélemények, melyek szerint csakis közös kötvénykibocsátással lehetne enyhíteni a drasztikusan megugrott finanszírozási költségeken.
