„Megfeledkezik a történelem tanulságairól mindenki, aki afféle válaszút elé állít egy országot, hogy döntenie kell a pénzügyi segítség és a nemzeti önbecsülés között. Partnereink tudják, hogy az európai egyesülés folyamata a tagországok intézményes egyenlőségén és a nemzeti identitás tiszteletben tartásán alapul. Az európai vezetők, különösen a méretüknél fogva nagyobb európai felelősségű országok vezetői bizonyára tudják, hogyan kell kezelni a kérdéseket partnerek között„ – mondta a miniszter, mielőtt elutazott Brüsszelbe, az EU hétfőn kezdődő csúcsértekezletére.
A pénzminiszter ugyanakkor elismerte, hogy a tavaly októberi EU-csúcson elhatározott, második görög mentőprogramhoz „új ellenőrzési mechanizmust” társítottak, de az szerinte megfelel az EU szükségleteinek.
„Ez a mechanizmus teljesen kielégíti Görögország és partnerei közös érdekét, amely a program időszerű és sikeres megvalósításához fűződik„ – mondta Venizelosz.
A szigorúbb, kiterjedtebb, részletesebb ellenőrzés „annak magától értetődő elismerésén alapul, hogy Görögországé nem csupán a felelősség, de a kezdeményezés is a (mentő)program véghezvitelében” – mondta a miniszter.
Hozzátette még, amint az AFP hírügynökség idézte: „A görög nép tudja, mekkora segítséget kap, és erre áldozataival válaszol, meghozva és végrehajtva a nehéz, de szükséges döntéseket„.
Előzőleg, szombaton a brit Financial Times azt írta, hogy a német kormány szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós mentőprogram fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti „költségvetési biztosnak”. Ez az új euróövezeti biztos vétójogot kapna a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal.
A német elképzelés nemcsak Görögországra vonatkozik, hanem minden, illetve bármelyik euróövezeti országra, amely külső támogatásban részesül, de képtelen teljesíteni vállalt kötelezettségeit – tette hozzá a Reuters.
