210 milliárdot veszítenek a bankok

Patai Mihály szerint valószínűsíthető, hogy a hitelpiacon lassú növekedés indul meg.

A GKI elnöke megismételte az intézet prognózisát, miszerint 2012-ben a magyar GDP 1,5 százalékkal visszaesik, elsősorban az 1000 milliárd forintos költségvetési megszorítás miatt, amire azért van szükség, hogy GDP-arányosan 3 százalék legyen az államháztartási hiány.

Visszajött a központi bérszabályozás

Egy piacgazdaságban elfogadhatatlan, hogy 2012-től elvárt béremelés formájában visszajött a központi bérszabályozás, noha az 1993-ban egyszer már megszűnt – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte a bértárgyalások legitim fóruma szerte Európában a szakszervezetek, a munkaadók és a – munkaadóként és mediátorként megjelenő – kormány részvételével működő grémium, amilyen az Országos Érdekegyeztető Tanács volt. Ebben a kormány szerint túl sok volt a 16 résztvevő, de furcsa módon az új felállásban 32 szereplő kapott helyet – magyarázta Dávid Ferenc. Ráadásul a 32 tagú Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni és megegyezést kialakítani a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az országos bérajánlásról, már csak azért is, mert ennek a grémiumnak nem részese a magyar kormány – tette hozzá.

Rémisztőnek minősítette a VOSZ főtitkára azt, hogy az állam a központi bérszabályozást újjáélesztve a kötelező 19 százalékos minimálbér- és a 15 százalékos szakmunkás bérminimum-emeléssel beavatkozik az üzleti szféra vállalati autonómiájába, noha nem munkaadó és nem tulajdonos. Korábban, 2000-2004 között is jelentősen emelkedtek a minimálbérek, de akkor átlagosan 4-4,5 százalékkal nőtt a gazdaság, míg most legjobb esetben is stagnálás várható – egészítette ki érveit Dávid Ferenc.

„A belföldi piac maga a halál”

A legnagyobb munkaadói szervezetek, a VOSZ és az MGYOSZ azért nem tiltakozott az elvárt 5 százalékos béremelés, illetve a 93 ezres minimálbér, valamint a 108 ezer forintos szakmunkás bérminimum ellen, mert látta, hogy nincs esély a kompromisszumra, ezért a kármentésre koncentrált – magyarázta Dávid Ferenc. Ennek eredménye lett, hogy a kormány első, 70 milliárd forintos bérkompenzációs ajánlata – amit az 5 százalék feletti béremelés esetén vehetnek igénybe a cégek – 100 milliárd forintra nőtt. További 21 milliárdos forintos keretet állított fel a kormány azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az ötszázalékos béremelés is nehézségbe ütközik.

„Azt tanácsolom a vállalkozásoknak, hogy pályázzanak a bérkompenzációra, s arra figyelmeztetem a kormányt, hogy a bérkompenzációra 2013-ban is szükség lesz, mert az elvárt béremelést jövőre sem tudják elviselni a kkv szektorhoz tartozó vállalkozások” – fogalmazott a VOSZ főtitkára. Lakatos Péter, a 100 milliárd forintos árbevételű Videoton vezérigazgatója arról beszélt, hogy exportorientált vállalata számára a korábbinál gyengébb forintárfolyam elviselhetővé teszi az elvárt béremeléseket. De ezt bizonyára másképp látják azok a cégek, amelyek belföldre termelnek, mivel „a belföldi piac maga a halál” – tette hozzá.