Íme az idei év fő kérdése

Parragh László szerint a programokat végig kell vinni, nem történhet meg az, mint a korábbi évek során többször is, amikor a koncepciók megvalósítása elakadt.

Válságok halmaza vesz körül bennünket: a világgazdaság pénzügyi válsága, az eurózóna nehézségei, emellett meg kell küzdeni az elhúzódó magyar strukturális problémákkal, a gazdasági és iparszerkezeti feszültségekkel, a térségi aránytalanságokkal, valamint a társadalmi csoportok közötti ellentétekkel – mondta az elnök a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján tartott előadásában.

Nem szépségflastromokra, valódi szerkezeti reformokra van szükség, ezek jelentős része jogszabályi szinten már megvalósult. Elkezdődött az átalakítás az egészségügy, a közigazgatás, a nyugdíj- és segélyezési rendszer, az oktatás, az adórendszer, az igazságszolgáltatás esetében, egyedül a közösségi közlekedés az a terület, ahol még nem történt érdemi változás – fogalmazott Parragh László.

Kiemelte, hogy a programokat végig kell vinni, nem történhet meg az, mint a korábbi évek során többször is, amikor akár havonta is születtek új koncepciók, de megvalósításuk rendre elakadt. A kamara számításai szerint a reálszféra foglalkoztatása 25-30 ezer fővel fog nőni az idén. A segélyezés átalakítása a munkaerőpiac felé szorítja az embereket, a jelentős minimálbér- és közteheremelés azonban tompítja ennek hatásait – tette hozzá.

Parragh László szerint a teljesítményalapú gazdaság felé vezető fontos lépés az egykulcsos adó bevezetése, ennek eredményei azonban három évnél korábban nem látszanak. „Vissza lehet fordulni, de akkor az eddigi erőfeszítések kárba vesznek” – tette hozzá.

A növekedés szempontjából veszélyeket rejthet az exportpiacok alakulása, a likviditási helyzet romlása, a forint árfolyamának alakulása, valamint az önkormányzatok adóbeszedési jogosítványának szélesítése is, ami az újraelosztás arányának növekedéséhez vezethet, ahelyett hogy megtörténne a pazarló rendszerek átalakítása – mondta az elnök.

Szólt arról, hogy 2008 ősze óta jelentősen – az árfolyamveszteséget is beleszámítva – negyedével romlott a vállalkozások likviditása. A legrosszabb a helyzet a középvállalati szektorban, az építőiparban, a kereskedelemben, az agráriumban és az élelmiszer-gazdaságban.

A kamarák gazdasági adatbázisok létrehozásával és működtetésével, a Széchenyi-kártya révén a vállalkozásfinanszírozással, a szakképzés koordinálásával, a felsőoktatási „gazdaságközelivé” tételével, kereskedelemfejlesztéssel, szolgáltatásokkal, tanácsadással járulhatnak hozzá a növekedés beindításához.