„A magyar gazdaság most már egy csökkenő adósságpályán van”

Elemzők szerint szükség van a Nemzetközi Valutaalap védőhálójára. Hosszú távon nem elképzelhető a 290 forintos euró. Az unió adósságválsága lecsengeni látszik.

Az Európai Központi Bank lassan, de jól reagált

Kezdetben – szemben az USA jegybankjával, a Feddel –, az EKB „impotensen reagált”, aztán hároméves kölcsönével pozitív meglepetést okozott a piacon. Portugál, görög vagy olasz államkötvények vásárlása helyett több mint 1000 milliárd eurót juttatott a bankszektorba, amelynek több pozitív hatása is volt a befektetési igazgató szerint.

Csökkent a bankrendszert övező bizonytalanság és bővültek a bankok forrásai is. Ebből az összegből jutott a kötvénypiacnak is: a bankok 1 százalékos kamatra kapták a pénzt, amelyet ennél magasabb hozamokra válthatnak az államkötvények piacán. Forián Szabó szerint ennek eredményeként végre csökkentek a hozamok, „sikerült megtörni az ördögi spirált”.

Az OTP-nél gyenge növekedést várnak Magyarországon

Tavaly a GDP-hez mérten 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság, amelyet alapvetően a mezőgazdaság és a feldolgozóipar húzott. A belső kereslet, a fogyasztás, valamint a beruházások ugyanakkor erősen csökkentek. Tardos elmondta, hogy az OTP Banknál az idei évre 0,1 százalékos bővülést prognosztizálnak.

Tardos kiemelte, hogy külső egyensúlyi javulás ment végbe a válság kitörése óta. „A folyó fizetési mérleg többletet mutat, amely 2012-ben a költségvetési egyensúlyjavulás miatt tovább növekszik, s el fogja érni a GDP 3-4 százalékát.” Az elemző szerint ez nagyon fontos, mert forinterősítő tényező.

Versenyképes a magyar export

A másik forintot erősítő tényező az export. Magyarország 2010-ben, 270 forintos euróárfolyamon Európa második leghatékonyabb exportőre volt. Az OTP elemzője szerint ennek legfőbb oka az, hogy „a válság előtt a régió legtöbb országában nagyon erős béremelésekre került sor, mely nyilvánvalóan az ottani gazdaságok versenyképességét csökkentette”. Ezzel szemben Magyarországon a folyamatos költségvetési kiigazítások miatt erre nem került sor – ennek is köszönhető a versenyképességi többlet.

A „költségvetési sztori”

Az elemző szerint 2003 óta Magyarország „a költségvetési sztori a régióban”. 2002-től 2006-ig 10 százalék feletti hiánnyal „futott” a magyar gazdaság, amelyet egy kiigazítási ciklus követett – mely majdhogynem „vég nélkülinek tűnik”.

A magyar költségvetés 2012-re a Széll Kálmán-tervvel és a később bejelentett bevételnövelő intézkedéseken keresztül végrehajtott egy, a GDP 5,4 százalékát elérő kiigazítást. Tardos szerint ha Olaszország is hasonlóképpen járt volna el, akkor ma „nem beszélnénk olasz adósságproblémákról”.

A végrehajtott intézkedések nyomán az OTP elemzője úgy véli, hogy a magyar költségvetés 2012-es és 2013-as hiánya nincs messze a maastrichti 3 százalékos kritériumtól. Ha a kormányzati hiánycélt tartani kívánjuk – 2012-re 2,5 százalék –, akkor az idei évre a GDP félszázalékos kiigazítására van szükség, amely mintegy 150 milliárd forint. „Ha figyelembe vesszük, hogy mekkora mértékű kiigazítást hajtott végre a magyar kormány 2011-ről 2012-re, akkor a hátralévő kiigazításnak ujjgyakorlatnak kéne lennie.”

Mi lesz a forinttal?

Az árfolyamtól nagyon sok minden függ, hiszen az adósságállomány fele devizában van. A tavaly év végi jelentős forintgyengülés „önmagában dobott 3-4 százalékot” a GDP-arányos adósságrátán. „A magyar gazdaság most már egy csökkenő adósságpályán van” – tette hozzá az elemző.

Tardos szerint a fundamentumok összességében rendben vannak. A mégis magas bizonytalanság több komoly problémának köszönhető. Régiós összevetésben rendkívül alacsony a beruházási ráta, mely tovább esik. A beruházások alapozzák meg a jövőbeni versenyképességet és a növekedést, nem beszélve a munkahelyteremtésről. A hitelezés is rendkívül alacsony, míg az állampapírok hitelbesorolása a befektetési kategórián kívül került mindhárom jelentősebb hitelminősítőnél.

Forián Szabó elmondta, hogy jellemzően az euróval együtt mozog a forint árfolyama: „ha erősödik a dollár, a forint gyengül, ugyanakkor ha az euró erősödik, akkor a forint nagyobb amplitúdóval erősödik – az euróhoz képest is”. Szerinte hosszabb távon nem kell 290 forintos euróval számolni. Ha létrejön a megállapodás az IMF-fel, akkor mindenképpen erősödhet a hazai fizetőeszköz, viszont amennyiben elmarad a megegyezés, úgy gyengülhet a forint, holott ennek „fundamentális alapja nincsen”.

Szükség van a valutaalapra

„Enélkül kétséges, hogy sikerül-e finanszírozni a lejáró magyar adósságot, s sikerül-e azt megújítani” – mondta Tardos. Rövid távon nincsen különösebb probléma: adósságfinanszírozásra az ország likvid tartalékai rendkívül magasak – 2500 milliárd forint, amely a GDP 8 százaléka. Összehasonlításképp Oroszországban vagy Bulgáriában ugyanez az arány 6 százalék körüli.

Ugyanakkor ha a forint árfolyama ismét elszállna, valamint az államkötvény-aukciók sem lennének sikeresek, akkor megrendülhet a bizalom, s még ez a jelentős tartalék sem lenne elég az év végéig – ezért van szükség az IMF védőhálójára az OTP elemzője szerint.

Tardos elmondta, hogy amennyiben megszületik a piacok által várva várt megállapodás, a forint tovább erősödhet, s az euróhoz mérten elérheti a 270-es szintet is. Az állampapírok hozamai mérséklődhetnének, míg Forián Szabó hozzátette, hogy a megállapodást követően jegybanki kamatvágásra számít.

Forián Szabó szerint is szükség van a megállapodásra, s az a kiigazítás, amit jelenleg az EU és az IMF vár Magyarországtól, a korábbi intézkedésesekhez képest (a 2006-os kiigazítás, a Bajnai-kormány intézkedései, vagy épp az idei kiigazítások) egyáltalán „nem vészes”. A befektetési igazgató szerint csupán „presztízsből mondják” sokan, hogy nincsen szükség a valutaalap pénzére.