Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az alapkamat kilátásait döntően továbbra is az ország pénzügyi stabilitásának alakulása határozza meg. Kifejtette, hogy a bizonyos kérdésekben megosztottnak tűnő monetáris tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy dologban, az IMF-megállapodás sürgősségében egyetérteni látszik. Az elmúlt hónapban viszont több olyan információ került napvilágra, amely abba az irányba mutat, hogy a kormány nem törekszik gyors megállapodásra.
A szakember szerint a megállapodás előtti devizakötvény-kibocsátás lehetőségének meglebegtetése is inkább azt az üzenetet hordozta, hogy a jelenlegi magas finanszírozási költségek ellenére a döntéshozók komolyan fontolgatják a forrásbevonást, amely időlegesen csökkentené az IMF-re való rászorultságunkat. A piac jelzése a megugró hozamszintekkel egyértelmű volt, az IMF nélkül a jelenlegi bizonytalan globális környezetben fölöslegesen nagy kockázatokat vállalna az ország – mutatott rá.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.
A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik. Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat – vélekedett az elemző. Hozzátette, hogy az év végi kamatmérséklést az is indokolttá teszi, hogy várakozásai szerint a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik, annak ellenére hogy az infláció legutóbb jelentősen felülmúlta a várakozásokat.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője az irányadó ráta helyett sokkal fontosabbnak tartja a tanácstagok szavazatát és a saját véleményüket. Az elemző szerint néhányan a kamatcsökkentésre szavazhattak, azonban a részletes szavazati listát csak az áprilisban megjelenő jegyzőkönyv tartalmazza majd.
Az elemző felhívta a figyelmet, hogy egyre nehezebb tisztán látni a hitelmegállapodás kapcsán. Felidézte, hogy a múlt héten az Államadósság Kezelő Központ első embere, Töröcskei István jelezte, hogy folyamatosan szondázzák a piacot, hogy milyen feltételekkel lehetne kötvényt kibocsátani. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont úgy látja, csak az EU/IMF-megállapodás után érdemes devizakötvényt piacra dobni. Az Equilor véleménye szerint a piaci szereplők két tűz közé kerültek, egyelőre nem világos, hogy az „ÁKK–NGM meccset” melyik fél nyeri és hogyan alakulnak a hiteltárgyalások.
