Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50-60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, a családok fűtésköltségét. E fejlesztések mindemellett 2020-ra előírt kötelező 20 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési cél elérését is segítenék.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió 27 tagállamában 23 millió regisztrált munkanélkülit tartanak számon, ami 9,8 százalékos munkanélküliségi arányt jelent. Magyarországon jelenleg az aktív népesség 10,9 százaléka regisztrált munkanélküli. Ehhez csakúgy mint más uniós tagállamokban, itthon is jelentős mértékben járult hozzá az építőipari teljesítmény visszaesése. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint rövid távon nincs kilátás e helyzet javulására.
Stagnáló építőipar
A hazai építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene több mint harminc százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, éves európai összehasonlításban pedig Portugáliával együtt, az építőipari termelésvolumen listájának végén található. A jelenlegi helyzetre és az iparág fellendítésére csak a már meglévő, régi épületek átfogó energetikai célú felújításainak állami ösztönzése jelentene megoldást, ami nagymértékben járulna hozzá a munkahelyteremtéshez is.
Munkahelyteremtő szigetelés
Számításaink szerint, amennyiben Magyarországon minden évben beszigetelnénk a 2,8 millió ingatlanból álló családiház-állomány 10 százalékát, az 10 éven át mintegy 80-100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát – állítja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetett 1 forintját az állam adókedvezmények és kölcsönök formájában legalább 40-50 százalékos intenzitással támogatná – tette hozzá a szakember.
Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit kölcsönök és kedvezmények révén. E támogatás azonban busásan megtérült, mert 340 ezer új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd euró adóbevétel többletet generált, ráadásul a német költségvetés további 1,8 milliárd eurót spórolt meg a munkanélküliségi járadékokon.
Mennyit hozna a konyhára?
Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány háromszor-négyszer több energiát használ fel feleslegesen. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel ötven százalékkal csökkenthető. A szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – harminc év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.
Sajnos azonban a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, amíg Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada az előfinanszírozási igény miatt nem képes ingatlanán energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, például szigetelni, még akkor sem, ha ez a befektetés 2-4 év alatt megtérül.
E folyamat – az energiahatékonyságot szolgáló termékek eladásából származó többletadó-bevétel, a növekvő foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan pedig a csökkenő munkanélküliségijáradék-kiadások révén – az állam számára is pozitív eredményt, bevételt eredményezne, amelyet tovább növelne a csökkenő kibocsátás révén értékesíthetővé váló szén-dioxid-kvótából származó állami bevétel. Mindez fedezetül szolgálna az állami támogatásoknak – véli a Knauf Insulation ügyvezetője.
