Mindenkit megleptek a magyarok

Egyes elemzések a fogyasztói piac kisebb vagy nagyobb mértékű zsugorodásával számoltak, ezekre azonban a január rácáfolt.

A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint az idén januárban a kiskereskedelmi termékforgalom volumene 0,6 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest; ezzel Magyarország azon 12 uniós tagállam között volt, ahol növekedést regisztráltak 2011 első hónapjához képest – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca kiemeli: a kiskereskedelmi bővülés főként a nagy súlyú élelmiszer- és élelmiszer jellegű, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek forgalomnövekedésének köszönhető.

Segített a devizahitelesek megmentése

Az OKSZ közleményében hangsúlyozza, hogy döntő tényező lehet a fogyasztói bizalom erősödése azzal összefüggésben, hogy a devizahitelesek végtörlesztési lehetőségei és a 2012-ben belépő új árfolyamgát enyhítette a feszültséget a piacon, kiszámíthatóbbá vált az érintett családok pénzügyi helyzete.

A szövetség kiemelte, hogy annak ellenére nőtt a fogyasztás, hogy az adóváltozások és egyes költségek év eleji emelkedése rövid időn belül megjelentek a fogyasztói árakban, a vásárlók viszont januárban még csak az előző évinek megfelelő nagyságú fizetésüket költhették el. A közlemény kiemeli, hogy bár az inflációval összevetve csökkent a reálkereset, mégis nőtt a megvásárolt árumennyiség.

Az ár marad a döntő

A jövőre nézve a kereskedelmi szövetség úgy látja, hogy a vásárlási szokásokban a döntő tényező a fogyasztói ár lesz továbbra is, a vásárlók elsősorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetőségeket fogják keresni. Úgy vélik, hogy a devizahitelesek megsegítésének pozitív hatásai főleg az év második felében erősödnek majd fel. További fontos kérdés az OKSZ szerint, hogy mennyi pénzt húz majd ki a zsebekből az átlagosnál nagyobb drágulás. Szerintük a nemzetközi környezet a gazdaság általános helyzetén keresztül hat majd a háztartások fogyasztására.

2012 januárjában egyébként 561 milliárd forintot költöttünk az áruházakban, 43 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, ez 8 százalékos folyóáron számított növekedés, ami részben a nagyobb fogyasztásra, részben az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulására vezethető vissza – teszik hozzá.