Boros Gábor igazgató megjegyezte, hogy bár a munkák elvégzését segíti a napos idő, ám a vetéseknek többnapos áztató esőre lenne szükségük. A tavalyi volt az utóbbi évtizedek legszárazabb éve, és ez a tendencia sajnos eddig az idén is folytatódott – tette hozzá.
Veszprém megyében a későbbi vetésű tavaszi kultúrák talajának előkészítése megkezdődött, az őszi gabonák fejtrágyázása is a vége felé tart: a 43 000 hektár 75 százalékával végeztek a gazdák. Ugyanakkor a földekre kikerült trágya hasznosulását hátráltatja, illetve gátolja a csapadék hiánya, és a vegyszeres növényvédelem sikerét is kétségessé teszi – tette hozzá az igazgató.
A megyében mintegy 6000 hektáron négy történelmi borvidék is található. A nagy – több tíz-száz hektáros – területen gazdálkodók szinte már kivétel nélkül, de a kisebb területet művelő szőlősgazdák nagy része is végzett már a metszéssel – tájékoztatott Boros Gábor. Közlése szerint a februári fagyok a mélyen fekvő területeken, ott is a gyengébb kondíciójú állományokban éreztették hatásukat; szórványosan és kisebb területeken 30-40 százalékos fagykár is érte az ültetvényeket.
Nagy szükség lenne a kiadós esőre
Veszprém megyében a gazdák elkezdték a tavaszi vetéseket, a tavaszi árpa mintegy 4600 hektáron, a magborsó 300 hektáron már a földben van.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!