A magyar gazdaságban elsőként az export érte el a válság előtti színvonalat. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások képesek voltak élni azzal a lehetőséggel, amelyet az új külpiacokat nyitó kormány adott nekik. A kabinet első két évének külgazdasági mérlege szerint a kis- és a közepes vállalkozások – a nagyokhoz képest – jobban megőrizték piacaikat az unióban, és sikeresebben nyertek új megrendeléseket az arab államokban és a Távol-Keleten. Mindez főként annak köszönhető, hogy a hazai piac zsugorodása és az uniós megrendelések megtorpanása olyan kényszerhelyzetet idézett elő, amelyből az egyik lehetséges kiutat kétségkívül az új külpiacok jelenthetik.
A Miniszterelnökség külgazdasági megbízotti hivatala által a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján készített múlt havi összesítés azt mutatja, hogy a hazai tulajdonú vállalatok a magyarországi összes exportból 19 százalékkal részesednek. Ez egyrészről azt jelenti, hogy ez az arány – amely a korábbi években 16 százalékon is járt – ismét megfelel a válság előtti év szintjének. Másrészről elgondolkoztató, hogy a hazai kivitel mindössze egyötödét adják a magyar tulajdonú vállalkozások. Ráadásul uniós csatlakozásunk előtt e kör részesedése még 24 százalékos volt, a magyar tulajdonú cégek kivitele a belépésünk óta folyamatosan csökkent. Ezért örömteli most az újbóli növekedés: a magyar tulajdonú kis cégek exportunkon belüli részesedése például újra elérte a nyolc százalékot, sőt a kisvállalkozói kör tavaly 24 százalékkal növelte a kivitelét az előző évhez képest.
A külkereskedelmi mérleg talán a gazdaság egyetlen olyan területe, ahol már az idén reménykeltő bővülés állhat be az egész országot jellemző stagnálás helyett. Tavaly a kivitel és a behozatal különbsége hétmilliárd eurós pozitívumot mutatott, ehhez képest az idén már 7,5-8 milliárd forintnyi többlet várható.
A KSH adatai szerint a legjobb mérleget a Romániával, az Egyesült Királysággal és a Németországgal kapcsolatos kereskedelmünk érte el, mindhárom esetben kétmilliárd euró felett volt a tavalyi többletünk. A két éve elindított új külgazdasági politika kezdi meghozni az eredményeket. Ázsiával kapcsolatban javult a leginkább a külkereskedelmi mérlegünk, de biztató volt az új EU-tagállamok irányában is a teljesítmény. A legdinamikusabb növekedést kétségkívül a kínai–magyar külkereskedelem könyvelheti el: itt a hazai kis cégek az utóbbi időben többszörösen bővítették forgalmukat. Mindez azért is fontos, mert az uniós kereslet visszaesése, illetve jelenlegi stagnálása miatt a Nyugaton kiesett exportot lényegében Ázsiával pótoltuk.
Az új külpiacok közül az egyik legígéretesebbnek az arab államok tekinthetők. Az első két évben Szaúd-Arábiából két miniszter érkezett hazánkba, és az idén még három tárcavezető látogatása várható. Az arab térségbe irányuló teljes magyar export 2011-ben csaknem kétszeresen meghaladta az előző évek teljesítményét.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
