A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint az idén a GDP-arányos államháztartási hiány 3,6 százalék lesz, amennyiben azonban a kormány a betervezett szabad tartalékokat zárolja (ez GDP-arányosan 0,9 százalék), akkor a hiány 2,7 százalékra csökken. Kamatcsökkentésre a kockázati prémium érdemi és tartós csökkenésével és az infláció – az alappályában előre jelzett – lassulásával nyílik lehetőség – áll a csütörtökön publikált jelentésben.
Varga Mihály szerdán bejelentette, közvetlenül az után, hogy az Országgyűlés várhatóan július 12-én elfogadja a jegybanktörvény módosítását, indulhatnak a tárgyalások hazánk és a Nemzetközi Valutaalap, illetve Brüsszel között.
A tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter egyébként arra számít, hogy Magyarország legkésőbb október végéig aláírhatja a nemzetközi hitelezőkkel a hitelmegállapodást.
A kamatdöntő üléssel kapcsolatban Simor András jegybankelnök kedden elmondta: a monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott. Közölte: a jelenlegi kockázati felárakon nehéz a gazdaság finanszírozása, ebben változást a gyors IMF–EU-megállapodás hozhat. Ezért üdvözölte, hogy úgy tűnik, a jegybanktörvény már nem akadálya a tárgyalások megkezdésének.
„Az MNB stábja által készített jelentés rövid távon a jelenlegi 290 forint körüli euróárfolyammal számol, ám a kockázati prémium csökkenése további forinterősödést hozhat. A kockázati megítélés javulását érdemben segítheti egy sikeres őszi IMF-megállapodás” – mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője.
Az MNB új inflációs előrejelzése az idei átlagos inflációt a korábbi 5,6 százalékról 5,3 százalékra csökkentette, a jövő évit a korábbi 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte, de a jövő év végére az infláció a cél által kijelölt 3 százalékra csökken.
Optimistább a Világbank
A tranzakciós illeték inflációs hatását a bizonytalansági tényezők miatt jelenleg nehéz felmérni, becslések szerint várhatóan 2013-2014-ben 0,2-0,3 százalékponttal emelheti az inflációt – válaszolta újságírói kérdésre Bauer Péter, az MNB elemzője.
Ha a tranzakciós illetéknek nem lesz felső korlátja, akkor mind növekedési, mind banki hitelezési szempontból jelentős kockázatokkal kell számolni – figyelmeztetett Csermely Ágnes, az MNB közgazdasági területéért felelős igazgatója, aki úgy vélte, hogy a vállalatok egy része azonnal reagálna – feltehetően külföldre vinné átutalásait – egy olyan tranzakciós illetékre, amely felső korlát nélküli terhet jelentene számukra.
A jegybank elemzése szerint márciushoz képest romlottak a növekedési kilátások – jelezte Virág Barnabás. Hozzátette: a válság előtti években felhalmozott jelentős adósságok leépítése tartósan mérsékli mind a magánszféra, mind az államháztartás belföldi keresletét. A jegybank GDP-prognózisa jelentősen módosult: márciusban még 0,1 százalékos növekedést jelzett 2012-re, az új jelentésben ez 0,8 százalékos visszaesésre változott. Jövőre a korábbi 1,5 százalék helyett 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az MNB.
Az MNB elemzése szerint a növekedési kilátások 2013 közepe után javulhatnak – állapította meg a vezető elemző. Tovább javulhat az ország külső egyensúlyi pozíciója 2013-ban, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, azaz a külső finanszírozási képesség a GDP 7,3 százalékára emelkedhet a jelenlegi 5,4 százalékról – hangsúlyozta Virág Barnabás.
A Világbank szerint egyébként idén 0,4 százalékkal csökken a magyar bruttó hazai termék (GDP), jövőre azonban már 1,5 százalékkal nő a gazdaság a tavalyi 1,7 százalékos bővülés után. Bővebben >>>
