Terjed a járvány, tetemre hívják Európát

Az Egyesült Államok, Kína, Kanada türelmetlen, hogy több mint két évvel az euróövezeti államadósság-válság kirobbanása óta még mindig nincs meggyőző megoldás.

Az Egyesült Államok, Kína, Kanada türelmetlen, hogy több mint két évvel az euróövezeti államadósság-válság kirobbanása óta még mindig nincs meggyőző megoldás, sőt a járvány terjed, Görögország, Írország és Portugália után most szemlátomást Spanyolországot fenyegetve.

Az euróövezeti országoknak „mindenekelőtt észre kell venniük a tényt, hogy egy hajóban eveznek”, és meg kell érteniük, hogy „senki sem menekülhet, ha a hajó elsüllyed a nagy gazdasági viharban” – idézte az AFP a kínai álláspontot, amelyet az állami Hszinhua hírügynökség útján közöltek Pekingben. Ha folytatódik a válság az euróövezetben, az „még jobban meggyengítheti a nemzetközi piacokat, és hátráltatni fogja a mi gazdasági növekedésünket is” – így nyilatkozott a G20-csúcstalálkozó előtt Manmohan Szingh indiai miniszterelnök. A gazdasági növekedés lassulása főfájást okoz az amerikai elnöknek is, aki újjáválasztására törekszik a novemberben esedékes elnökválasztáson.

Félre kell tenni a nézeteltéréseket

Párizs szerint egyébként jelenleg nem aktuális az Európai Unió intézményi reformja egy költségvetési és politikai unió létrehozására, amelyre az eurózóna megmentése érdekében Angela Merkel német kancellár tett javaslatot.

A hét végén az európaiak megpróbálták szorosabbra zárni soraikat a G20-értekezletre készülve. Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy videokonferenciát szervezett a német, a francia, a brit, az olasz és a spanyol vezetők részvételével. „Jelentősen közeledtek egymáshoz a nézetek” a G20 napirendjét illetően – mondta a tanácskozás után a francia államfő, Francois Hollande.

Szombaton a német kancellár és a francia elnök még külön telefonbeszélgetést is folytatott. Ezt a francia elnöki hivatal „konstruktívnak és gyümölcsözőnek” minősítette, ám a világ távolabbi pontjain nem csökkent a nyugtalanság. „Németországnak és Franciaországnak, az euróövezet két gazdasági motorjának talán félre kellene tennie politikai nézeteltéréseit, erősíteniük kellene a kétoldalú együttműködést, és nagyobb szerepet kellene játszaniuk az adósságválság megoldásában” – írta a kínai hírügynökség.

„Veszélyes pillanatok”

Európának megvannak az erőforrásai az adósságválság kezelésére, csakhogy a döntéseket „jobban össze kellene hangolnia” – mondta vasárnap az OECD főtitkára, Angel Gurria. Ennek hiányában szerinte a Húszak (G20) „elsöprő erejének” bevetésére lesz szükség.

A Gazdasági és Együttműködési Szervezet Mexikóban tartózkodó főtitkára egy helyi idő szerint szombat esti nyilatkozatban azt hangsúlyozta: Görögországnak esélyt kell adni arra, hogy újratárgyalja a 130 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi segély feltételeit. Angel Gurria szerint ez megfelelő forgatókönyv lenne ahhoz, hogy Athént az euróövezetben tartsák.

A Világbank elnöke, Robert Zoellick a hét végén szintén megjegyezte a G20-értekezlet színhelyén, a mexikói Los Cabosban, hogy az európaiaknak „együttműködve és nem pedig egymással szembeszegülve” kellene rendezniük közös dolgaikat. Ám az európaiak ettől a képességtől „sajnálatosan” messze vannak, pedig a világgazdaság „veszélyes pillanatokat” él át – mondta a Világbank elnöke sajtóértekezletén.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy a görög parlamenti választás végeztével az Európai Bizottság vagy az EU elnöksége nyilatkozatot ad majd ki, amelyben hangsúlyozzák a Görögország által vállalt kötelezettségek teljesítésének fontosságát – írta az AFP. A hírügynökség idézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját, Christine Lagarde-ot is, aki szerint „már a jövő héten fel kell venni a párbeszéd fonalát” Görögországgal.