A hanyatlás jeleit mutatja az offshore-iparág minden eleme – ez a következtetés szűrhető le a hatósági adatokból és a gazdasági élet szereplőinek tapasztalataiból. A hivatalos és a piaci közlések megcsappant érdeklődésről, visszafogott pénzforgalomról és lassan csöpögő pénzcsapokról árulkodnak.
– Tavalyhoz képest mostanság tíz-húsz százalékkal kevesebb offshore céget alapítanak a honi vállalkozók – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Hidvégi János, a Forming International ügyvezetője, hozzátéve, így idén ezer körül mozoghat majd a magyar személyekhez kerülő külföldi vállalkozások száma. Az offshore-piacon tevékenykedő társaság vezetőjének szavaiból kiderül: akár pár százzal is megritkulhat a honi kézben lévő, adóparadicsomban bejegyzett cégek tábora.
A folyamatot a szakember elsősorban a gazdasági válság máig tartó hatásaival magyarázza. – Napjainkban az itthon bejegyzett, hagyományosnak nevezhető társaságok közül is számos dobja be a törülközőt, nincs ez másképp az offshore cégeknél sem – fogalmazott Hidvégi János. – Mindezen az sem változtat – folytatta –, hogy a külkereskedelemben tevékenykedőknek akár már egymillió forintos éves nyereségnél is megéri offshore vállalkozást nyitni. Az ügyvezető kitért egy másik folyamatra is: miközben a hazai befektetők a korábbi időkhöz képest kevésbé mennek külföldre, a külföldieknél mind többen látnak fantáziát a magyarországi cégalapításban. – A tízszázalékos társasági adó sokak számára csábító – közölte a szakember. Elmondása szerint egyesek kereskedelmi tevékenységet folytatnak, más külföldiek gyárműködtetésre, termelésre alakítanak magyar társaságot.
A hazai offshore-piac zsugorodásáról számolt be a lapnak Walde Zsolt nemzetközi jogász is. Az ügyvéd tapasztalatai szerint a megkötött ügyletek száma is mérséklődött. – A kedvezőtlen gazdasági környezet többeket offshore cégük elhagyására sarkallt – mondta. Mint a szakember kifejtette, az adóparadicsomi vállalkozások megszüntetése meglehetősen egyszerű. Az offshore-államok legtöbbje ugyanis nem vet ki adót, pusztán a társaságok létrehozásáért kér bizonyos összeget, s később fenntartásukért szed éves díjat. Ha valaki nem fizeti meg a költséget, társaságát a helyi hatóságok rövid úton törlik. – Az offshore cégek elhagyása egyre gyakoribb – mondta Walde Zsolt, majd megjegyezte: többen a szlovák vállalkozásukat is bezárják. A szakjogász közlése szerint az érintetteket az sem befolyásolja, hogy északi szomszédunknál alacsonyabbak a céges kiadások.
A teljes cikket a Magyar Nemzet július 9-i számában olvashatja.

Hajmeresztő szökési terv Esztergomban