Hálózatba szerveződtek a vesztegetők

Az elmúlt évtizedben mind többeket kellett megvesztegetni, a jogellenes kérések teljesítésére egyre gyakrabban alakultak jól szervezett korrupciós hálózatok.

Sajátos átalakulásra lettek figyelmesek a hazai korrupciós folyamatokat vizsgáló szakemberek. Míg a kétezres évek elején a vesztegetésekről beszámoló bűnügyi krónikák csupán nagyjából negyede szólt különféle bűnhálózatokról, addig pár esztendővel később már a nyilvánosságra kerülő korrupciógyanús ügyek kétharmadát követték el szervezetten működő, jól kiépített, számos szereplőt mozgató, legtöbbször állami, önkormányzati pénzek körül tevékenykedő kétes láncolatok.

2008-ra, 2009-re új formát öltött a korrupció, minőségi változás tanúi lehettünk – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére a Budapesti Corvinus Egyetem korrupciókutató központjának társigazgatója. Szántó Zoltán szerint az utóbbi időszak történései – például a rendőrségi vezetők ellen indult eljárás fejleményei – alátámasztják a korábbi megállapításokat, egyben arra is rámutatnak, hogy a régebb óta működő korrupciós hálózatok csak alapos előkészítéssel, némelykor hosszabb idő után számolhatók fel.

A szakember – a kutatás adataira alapozva – úgy vélekedett: a vesztegetésre szakosodó csoportok a gazdasági élet és a közigazgatás szinte valamennyi szintjén megjelentek. A 2001 és 2009 közötti ügyek egyikében például a helyhatóság döntéshozói alakítottak ki jogellenes hálózatot, a piaci ár alatt értékesítették az önkormányzat vagyontárgyait, s húztak abból hasznot. Más esetekben hatósági engedélyek megszerzését intézték korrupt láncok.

Az átalakulás, a szerveződés folyamata például a járművek műszaki vizsgáztatásán mutatható be – fogalmazott a kutató. – Jó pár évvel ezelőtt – kezdte Szántó Zoltán – a törvénytelen egyezség megkötésében csak két személy, a vizsgáztatást végző szerelő és az autó tulajdonosa vett részt, a kenőpénz nemegyszer a műhely szerelőaknájában, mások előtt rejtve cserélt gazdát. Idővel azonban megváltozott a helyzet, s itt is megjelent az új módszer, kiépültek a hálózatok. Az ügyfelet immár közvetítők hajtják fel: a vizsgáztató telephely előtt fél kilométerrel leszólítják az autóst azt ígérve, kisebb-nagyobb összegért gyorsan, fennakadás nélkül megszerzik neki a szükséges papírt. A közvetítő szétosztja a kenőpénzt a hat, nyolc vagy még több tagból álló korrupciós szervezet szereplői között, az autós pedig – előtte titokban maradó folyamat végén – hozzájut a kívánt dokumentumhoz.

A kutatásokból kiderül az is, hogy a közelmúlt vesztegetési hálózataiban minden résztvevőnek megvolt a maga dolga, s a bűnszervezet tevékenységét rendszerint a háttérbe húzódó irányítók határozták meg.

További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.