A politikus egy ivóvízprojekt támogatási szerződésének aláírása után beszélt a hangsúlyozottan ötletszintű felvetésről. Mint mondta, ezt azért Szerencsen ismertette, mert évszázados múltra tekint vissza a cukorgyártás, amely évekkel ezelőtt – sokak fájdalmára – befejeződött, és egy új gyár akár a Hegyalja kapujának nevezett városban is felépülhet.
A politejsav előállításához cukor kell, a cukorhoz pedig cukorrépa vagy más olyan növény – például kukorica – szükséges, amelyből cukor nyerhető ki. Számítások szerint 15-25 milliárd forintos beruházás révén létrejöhet olyan gyártókapacitás, amely ezt a terméket előállíthatja. A részletekről szólva úgy fogalmazott: tervük, ötletük érinti a környezetvédelmet, a mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést, az élelmiszer-biztonságot és a munkahelyteremtést egyaránt.
Illés Zoltán pénteken Szerencsen azt is bejelentette: a nemzeti vidékstratégiához hasonló módon elkészül a nemzeti vízgazdálkodási és öntözési stratégia, amely a szeptember 4-ei, keddi kormányülés elé kerül.
A politejsavból olyan műanyagot lehet előállítani, amely hasonló rugalmasságú, mint a kőolajszármazékok, ám azoktól sokkal környezetbarátabb, 62 Celsius-fok fölött 90 nap alatt vízre és szén-dioxidra bomlik le. Az államtitkár külön is hangsúlyozta: mindaddig, amíg az uniós cukorkvóta érvényben van, nem élelmezési célokra gyártanának cukrot, hanem környezetbarát műanyag előállítására.
Úttörő magyar fejlesztés
Komposztálható bió csomagoló alapanyagot fejlesztett politejsavból (PLA) az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter keretében létrejött Biopackpro Csomagolástechnikai Projekt Kft. az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében.
