Tirják László elmondta: a projekt a nemzeti park felosztása szerinti, hat önálló természeti tájegységben valósult meg, az érintett területek között van a Kis-Sárrét, a Dévaványai-Ecsegi puszták, a Bélmegyeri Fáspuszta, a Mágor-puszta, a Hármas-Körös hullámtere, a Csanádi Puszta, a Kardoskúti Fehértó, valamint a Maros ártér. A helyreállítási munkálatok több tízezer hektárt ölelnek fel, kiemelt elem a tájegységek természetes vízháztartásának helyreállítása, az élőhelyek rehabilitációja erdős, vizes és gyepes területeken.
A Kis-Sárrét területén, Zsadány és Sző-rét térségében megtörtént a roncsolt gyepterületek helyreállítása, a természetes vízjárások visszaállítása, ahol különleges mocsári növénytársulások és különleges állatok élnek, ilyen a réti csík, a mocsári béka – részletezte a Kis-Sárréten történt munkálatokat az igazgató. Hozzátette: A Bélmegyeri Fáspuszta Európában a különösen védett fás legelők közé tartozik, Mágor-pusztán a mozaikos gyep védett növényfauna, ahol szintén helyreállt a természetes vízháztartás, megszűntek a természetes vízjárásokat roncsoló mesterséges árkok és csatornák.
A vízháztartás helyreállítása mind a hat tájegységben megtörtént, a projekt részeként a Hármas Körös hullámterében odúkat építettek ki a hasznos denevérek szaporodása érdekében, készültek túzok- és fogolyélőhelyek a Dévaványai-Ecsegi pusztákon és a Kardoskúti Fehértón. A hat természeti tájegységben visszagyepesítettek több száz hektáron és ligeterdőket telepítettek tölgyesekkel elegyítve – mondta Tirják László.
