Az első esetben az alacsonyabb keresetű munkavállalók néhány ezer, míg a magasabb keresetűek 10-20 ezer forintot fizetnének a biztosításért. A második eset pedig azért került előtérbe, mert januártól a munkaadók – a cafetéria keretében – adó- és járulékmentesen köthetnek egészségbiztosítást a munkavállalóikra.
A második helyen áll az egészségbiztosítás
A már ilyen termékkel a piacon lévő biztosítók néhány száz szerződésről számoltak be, de megjegyezték, hogy a munkaadói szerződéskötés hatása csak jövőre jelentkezik. A cégek a cafetériát ősszel tervezik, márpedig az egészségbiztosítás beillesztése ebbe a keretbe csak a múlt év végén történt meg.
Az Union Biztosító reprezentatív felmérése szerint a munkavállalók az étkezési utalvány után, a második helyen szeretnék igénybe venni az egészségbiztosítást. A munkavállalók 55-60 százaléka elvárja, hogy a munkaadójuk ezt adja is meg számukra.
Látogatás az orvosnál: évente 2-3 alkalommal
Szakorvoshoz évente 2-3 alakalommal fordulnak az emberek. A megkérdezettek 96 százaléka az állami szakrendelőt keresi fel, 63 százalékuk eddig csak ilyenben járt. A maradék 37 százalék magán szakorvost is felkeres, ebből 5 százalék csak magán szakrendelésre jár.
A Világgazdaság korábban azt közölte, hogy harmadával csökkent a táppénzesek számaa korábbi évekhez képest. Ma már csak azok mennek betegállományba, akik valóban betegek, mert a dolgozók félnek a munkahely elvesztésétől és a jövedelemkieséstől – írta a lap. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint míg 2005-ben a magyar munkavállalók 37 millió napra estek ki betegség miatt a munkából, tavaly már csak 22 millió napot töltöttek táppénzen.
Megtakarítás az OEP-nél
Összességében 29 milliárd forint relatív megtakarítást mutat az OEP féléves jelentése. A gyógyszerkasszában jelentős volt a túlköltekezés, míg a gyártóknál jelentős a túlfizetés, a szakellátásnál pedig megtakarítás mutatkozik.
