A devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztése révén 160 ezer, piaci árfolyamon több mint 1200 milliárd forint értékű szerződés lezárására került sor, melyért azonban az érintetteknek csak kevesebb mint 900 milliárd forintot kellett fizetniük – emlékeztetnek.
Sorra jelentkeznek a családok
Az árfolyamgát korábbi verziójára kevesebb mint hatezren kötöttek szerződést (ehhez 57 milliárd forint hitel tartozott). A módosított árfolyamgát programot már jóval nagyobb ütemben veszik igénybe az érintettek. Az első négy olyan hónapban, amikor már az új árfolyamgátra lehetett jelentkezni, több mint 43 000 devizaadós kötött szerződést. Számuk az előzetes adatok szerint augusztus végére túllépte a hetvenezret is, ami az árfolyamgátra jogosultak mintegy 15 százaléka.
Az igénybe vett kedvezményekkel az állam és a bankok által elengedett követelések eredményeképp 2012. július 31-ig összesen 500 millió forint maradt a családoknál. Tekintettel arra, hogy a rendszerbe év végéig lehet még jelentkezni, a tárca a részvétel további jelentős emelkedésére számít. A közszférában dolgozók közül 2012. július 31-ig 14 276-an kötöttek árfolyamgát-szerződést, akik így a lehetséges támogatásokon keresztül július végéig közel 400 millió forintot kaptak.
A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény 2012. január 1-jén, a NET kibővített működését lehetővé tevő törvény 2012. június 20-án hatályba lépett. Így az eszközkezelő az elmúlt időszakban meg tudta kezdeni nagyobb volumenben is a működését – írja a tárca. Az NGM kiemeli a NET és a bankok jó együttműködését: az esetlegesen elhúzódó ingatlanvásárlás esetén sem éri kár azon adósokat, akiknek ingatlanját a NET a jövőben megveszi, hiszen a hitelező bank számára is az eszközkezelőnek történő értékesítés az optimális ez esetben.
Közös tehervállalás a devizahitelesekért
A kormány az Otthonvédelmi Akciótervvel egy olyan átfogó megoldást kínált, ami tartalmazza a még törleszteni tudó devizahitelesek árfolyamvédelemmel történő megsegítését, a hiteleiket törleszteni nem tudók számára lakhatást biztosító Nemzeti Eszközkezelő felállítását, a szociális alapú családiház-építési programot, valamint a tömeges kilakoltatások elkerülésére és a lakáspiac védelme érdekében a kényszerértékesítési kvóták bevezetését és a kamattámogatási rendszer kialakítását – áll a közleményben. A Otthonvédelmi Akcióterv megalkotásánál kiemelt cél volt a közös teherviselés, így az állam, a bankok és az adós együttes tehervállalása minden programnál megvalósult.
A kormány folyamatosan nyomon követi a fejleményeket, és szükség esetén beavatkozik: ez történt az árfolyamgát rendszerének kedvezőbbé tétele esetében is – emlékeztet a közlemény.
