A TransWaste elnevezésű négyéves EU projekt keretén belül a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. feladata volt egy mindenki által elfogadható megoldás kialakítása. A munka a Nyugat-Európa országaiban zajló lomtalanításokról használt cikkeket begyűjtő, majd itthon eladó csoportok tevékenységére irányult. A projekt részeként kidolgoztak egy oktatási tananyagot, melyből többen már sikeresen le is vizsgáztak.
– Négy évvel ezelőtt fogtunk hozzá ehhez a programhoz, amely osztrák koordináció (Universität für Bodenkultur – Wien) mellett, többek között lengyel, magyar, szlovák, osztrák és német részvétellel valósult meg – mondta el István Zsolt, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. osztályvezetője. – A projekt egyik célja az volt, hogy rámutasson a használt cikk és a hulladék definíciójának problémájára. Ennek egyik nagyon fontos eleme, hogy a termék tulajdonosa dönti el, hogy az adott cikk számára már nem jelent értéket és hulladéknak minősíti, vagy még tovább használható és használt cikként forgalmazható. A problémát eddig az jelentette, hogy a lomizók a lomtalanítás során a közterületre kihelyezett lomokat gyűjtöttek össze, és mivel ez hulladékkezelési engedélyhez kötött, ezért jogtalanul végezték ezt a tevékenységet.
Százezer tonna használt cikk érkezik
Ez a folyamat a rendszerváltás környékén indult, mivel megnyíltak a határok, könnyebbé vált a mozgás – hangsúlyozta István Zsolt, aki szerint egyre többen foglalkoznak ezzel, és az utóbbi időben ez a jelenség már vállalkozási formákat is öltött. Az elmúlt években több probléma is fölmerült ezzel a tevékenységgel kapcsolatban: többek között jelentősen szigorodtak az osztrák törvények, így az a jelenlegi formájában illegálissá vált.
– A projekt célja az volt, hogy hogyan lehetne ezt a tevékenységet legálissá alakítani a jelenlegi törvények mellett. Elsőként felmértük a helyzetet, elmentünk használtcikkpiacokra, és interjúk keretében kaptunk általános képet a helyzetről – ismertette a megvalósítás folyamatát a szakértő. Hazánkban körülbelül tízezer ember foglalkozik lomizással, és a behozott használt cikk mennyisége akár elérheti a százezer tonnát is. Amennyiben Magyarországon nem tudják értékesíteni az áthozott termékeket, akkor azok itt válnak hulladékká.
Ez 10-30 ezer tonna hulladékot jelent évente, és ennek kezelését a jelenlegi lomizók nem vállalják fel. A problémát érzékelve Devecserben létrejött egy érdekvédő szervezet közel száz taggal, akik a dunántúli használtcikkgyűjtőket fogják össze – tette hozzá. Ezt követően fölvették a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal, hogy a fölmerülő kérdéseket közösen oldják meg.
Kevés az aggály
István Zsolt szerint az egyik megoldás az lehetne, hogy az érdekvédelmi szervezet által elindított használtcikkgyűjtési tanfolyamot minél többen elvégezzék, és ezáltal megtanulják, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálni. Ezek a tananyagok megfelelnek a törvényi előírásoknak, egyeztették őket az osztrák minisztériumokkal, hatóságokkal. A legfontosabb lépés annak tudatosítása volt, hogy lomtalanításkor az utcán nem lehet gyűjteni. A lehetséges eljárás az, hogy a használtcikkgyűjtőnek egyeztetnie kell az adott lakossal a termék átvételének időpontját, ez által a használtcikkbegyűjtés így szolgáltatássá alakul. Az új rendszer kialakítása nem jelenti azt, hogy a tanfolyamot végzett használtcikkgyűjtők mentesülnek a jogszabályok alól – ismertette az osztályvezető.
– Eddig 72-en végezték el sikeresen a tanfolyamot, akik regisztrációs igazolványt kaptak, amit egyelőre csak az egyesület ismer el – mondta a szakértő. – A tagoknak csak olyan terméket lehet gyűjteni, ami még használható és nem minősül veszélyes hulladéknak. Igenis van annak realitása, hogy ezeket a külföldről behozott termékeket eladják, de nem szabad szemetet és veszélyes hulladékot az országba engedni.
Újrahasználat
– Azon egyesületi tagok, akik ezt komolyan csinálják, azoknak azt javasoltuk, hogy próbáljanak átállni vállalkozási formára, amivel a tevékenység legalizálását is segítenék. A továbbiakban az újrahasználatot szeretnénk előtérbe helyezni, amelyet az indokol, hogy az embereknek egyre kevesebb pénzük van új termékek vásárlására. A jövőben az ehhez kapcsolódó felújítási tevékenység állami szintű támogatása is elképzelhető. Az újrahasználat révén az emberek nagyon komoly összegeket spórolhatnának meg, mivel sok esetben nem kéne új terméket vásárolniuk, hanem egy apróbb felújítással még több évig használhatnák az adott műszaki cikket – zárta szavait a szakértő.
