2013-ban csak 0,9 százalékos növekedést vár a kormány, míg idén nulla százalék körül lehet a bővülési ütem. Magyarországon legutóbb 2006-ban volt három százaléknál nagyobb bővülés, de annak jelentős része választási költekezésből, valamint a hatalmasra nőtt hiánynak volt köszönhető. Azóta csupán kétszer sikerült egy százaléknál nagyobb mértékben bővülnünk (2010, 2011), azonban sokak szerint végképp el kell búcsúznunk attól, hogy akár a 2000-es évek eleji ütemet ismét elérjük.
A Magyar Nemzeti Banknak is vannak olyan kutatásai, hogy vajon a válság előtti gazdasági növekedés mekkora lett volna, ha nincsen a hitelezési bumm – válaszolta az mno.hu azon kérdésre Duronelly, hogy mekkora is lehet a hazai potenciális növekedés szintje. Utólag persze kiderült, hogy ezt sem a gazdaság, sem a bankrendszer nem bírta el – tette hozzá. A magyar gazdaság növekedési potenciálja igen-igen alacsony, és jóval alatta van azoknak a számoknak, amiket korábban gondoltunk – vélekedett a BA befektetési igazgatója. A szakértő szerint azzal, hogy a kormány rontott a növekedési kilátásokon, szerepe lehet ennek a felismerésnek.
Jelentős tartalékok
Duronelly elmondta, hogy hazánkban jelentős munkaerő tartalékok vannak, de annak a bekapcsolódási lehetősége a munkaerőpiacra nagyon alacsony, aminek logisztikai és oktatási okai vannak. Nagyon rövid idő alatt ezen a téren nem lehet változtatni, mivel ehhez jelentős mennyiségű tőke kellene, de hazánk történelmi távlatokban nézve is tőkehiányos ország – ismertette a gazdasági elemző. Példaként hozta föl, hogy Magyarországon akkor volt fellendülés, ha jelentős külföldi tőke és know-how érkezett ide. Az elemző úgy látja, hogy a tőkevonzó képesség fejlődése nélkül nem nőhet a potenciális bővülés szintje.
A gazdasági szekértő szerint nem feltétlenül kell együtt élnünk a következő években a nulla körüli bővüléssel. Ha a kínai példát nézzük, ahol a túlzott kiszervezés nem hozta meg a várt eredményeket, és az ottani munkaerő minősége sem elégít ki minden igényeket, akkor vannak még lehetőségek itthon. Az elemző úgy látja, amikor az ázsiai növekedési modellel való szembenézésre sor kerül, akkor Magyarország egyszerűen az elhelyezkedése, és munkaerő-tartaléka miatt is vonzó lehet. Duronelly szerint ehhez megfelelő szabályozási környezetre van szükség, és nagyon fontos, hogy milyen az ország imidzse, mert egy adott beruházásról szóló döntés előtt ez is komoly szempont.
Nagy a kitettség
„Ha megnézzük az ország kockázati megítélésnek a mozgását, akkor azok együtt mozognak az általános mutatókkal.” Ha optimisták a befektetők, akkor a magyar eszközök is fölfelé mozognak – vélekedett Duronelly. A szakértő szerint nagyon nagy a kockázati érzékenysége a magyar eszközöknek, így ha bajok vannak, akkor nagyon szenvednek, de javulás esetén gyorsan mozognak fölfelé. Az elmúlt időszakban a világszerte javult a pénzügyi szereplők hangulata, de számolni kell azzal, hogy ha a nemzetközi környezet romlik, akkor roppant depresszív helyzet alakulhat ki. Úgy tűnik hazánk magas bétájú ország, így egységnyi külföldi változás hatványozottan jelenik meg a különféle eszközökben – zárta szavait.
