Farkas Ádám az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által Budapesten rendezett konferencián kifejtette: az európai pénzügyi integráció mélyült mindaddig, amíg a pénzügyi válság el nem érte Európát. Az integráció jelentős eredményei közé sorolta az egységes bankközi pénzpiac kialakulását, a tőke szabad áramlásának megteremtését, a határon átnyúló szolgáltatások megvalósulását.
Úgy véli, hogy bár az európai szintű válságkezelésre számos intézkedés született első körben, bizonyos kérdések megoldatlanok maradtak, a nemzeti szinten tett válságkezelési lépések miatt pedig az európai integráció eredményei visszaszorultak, és az integráció iránya megfordult. A banki válságkezelésre vonatkozó szabályozás továbbra is hiányzik. Az egyedi pénzintézetek felügyelete, továbbá a biztonsági hálót jelentő intézmények, így a betétbiztosítás is nemzeti hatáskörben maradt.
Az Európai Uniót tartós recesszióba taszító „rémálomnak” nevezte Soros György az euróválságot az amerikai vállalatgazdasági szervezet, a National Association for Business Economics üzleti ebédjén tartott beszédében.
Nincs garancia arra, hogy az euró jelenlegi formájában fenntartható lesz – mondta korábban a Bank of England kormányzója.
Nem lehet állami szinten megoldani
Véleménye szerint a banki válságkezelésben és annak finanszírozásában problémát jelent, hogy az európai bankok mérete az egyes országok bruttó hazai össztermékéhez mérten rendkívül nagy, ugyanakkor az unió GDP-jéhez mérten ez a mutató hasonló, mint az amerikai bankok esetében.
A szakember elmondta, hogy egyes európai országokban a bankrendszer problémái okoztak gondot a szuverén adósságra nézve, más országokban viszont a szuverén adósságproblémák hatottak ki a bankrendszerre. Emellett felszínre kerültek a fiskális jellegű gazdaságirányítási problémák is. Farkas szerint a problémákat nem elég az államok szintjén megoldani.
Az Európai Unió bankuniós javaslatcsomagja az erősebb fiskális koordinációt célozza, egységesítené a banki felügyeletet, egységes válságkezelési hatóságot és európai betétbiztosítási és szanálási alapot hozna létre.
Már vannak eredmények
Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára a konferencián kifejtette, hogy Magyarország támogatja az elképzeléseket azzal a fenntartással, hogy az egységes felügyeleti rendszer bevezetésekor az eurózónán kívüli országokra is ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, mint a közös valutát használó országokra.
Az államtitkár szerint a kormány válságból való kilábalásra tett intézkedéseinek eredményei már kezdenek megmutatkozni. A költségvetés hiányát az EU által is felülvizsgált módon három egymást követő évben sikerül 3 százalék alatt tartani, az államadósságot pedig, az Európai Bizottság által is elfogadott módon csökkenő pályára állni – sorolta.
Jövő évtől növekedés várható
A kormány becslése szerint 2012-ben még recesszióban marad a gazdaság, jövőre azonban kismértékű, 1 százalék alatti, azt követően pedig 2 százalék körüli növekedés várható – mondta Pleschinger. Az államtitkár szerint a munkanélküliség várhatóan már nem fog emelkedni, az infláció is csökkenésnek indul, és 2014-re elérjük a jegybanki inflációs célt.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a konferencián szintén hangsúlyozta, hogy az ország számára az lenne kedvező, ha a bankunió tényleg az EU egységes bankjaként jönne létre, és nem csak az eurózónáé lenne. Pozitívumnak nevezte, hogy az egységes európai felügyelet a lokális politikai beavatkozásoktól független szervezet lesz.
