Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hét elején állapodott meg a görög segélycsomag fenntartható törlesztését lehetővé tévő új feltételekben, és ennek keretében egy magánbefektetői kötvény-visszavásárlási program december közepére tervezett lebonyolításában.
Gerry Rice leszögezte: az IMF vezérigazgatója csak azután fogja javasolni az igazgatóságnak a következő hitelrészlet folyósítását, miután Görögország visszavásárolta kötvényeit. A nemzetközi hitel újabb szeletét, összesen 44 milliárd eurónyi segítséget Athén várhatóan már a jövő hónapban és januárban megkapja. Benne lesz az a 31 milliárd euró is, amelynek felszabadítására tavasz vége óta vár az ország.
730 millió eurós lyuk
Németországban az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek is támogatják a görög mentőprogram folytatását, így a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában várhatóan elsöprő többséggel szavazzák meg pénteken a kormány vonatkozó javaslatát.
A görög válság kezelését célzó programban Németország eddig túlnyomórészt garanciavállalással vett részt, és több mint 15 milliárd euróval beszállt az athéni vezetésnek adott kölcsönökbe is, de a törlesztés eddig rendben haladt, így nem érte veszteség a német adófizetőket. A mentőprogram folytatása viszont érezhető terhet jelent, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint 730 millió eurós lyukat üt a jövő évi költségvetésben az euróövezeti országok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap hétfő éjjel kötött megállapodása, amely szerint a hitelkamatok csökkentéséből, a törlesztési futamidő meghosszabbításából és további elemekből újabb, ezúttal 44 milliárd eurós csomagot állítanak össze Görögországnak.
Németország akkor vehet részt a program folytatásában, ha a Bundestag felhatalmazza erre a kormányt. A legnagyobb ellenzéki párt, az SPD frakciójában csütörtökön tartott próbaszavazáson a többség kiállt a javaslat mellett. A Zöldeknél ugyancsak csütörtökön tartott próbaszavazáson a párt valamennyi képviselője a folytatásra szavazott. A harmadik, legkisebb ellenzéki párt, a Baloldal (Die Linke) eddig soha nem támogatta a görög mentőprogramokat, és várhatóan pénteken is nemmel szavaznak képviselői.
Kérdéses a kancellári többség
Mindennek alapján a konzervatív-liberális kormány arra számíthat, hogy kétharmad körüli többséget szerez a javaslat. Ugyanakkor bizonytalan az úgynevezett kancellári többség – vagyis az, hogy a kormányoldal szavazataival szerez többségi támogatást az előterjesztés –, mert a konzervatív CDU/CSU és a liberális FDP euroszkeptikus szárnya hagyományosan nem támogatja Görögország megsegítését. A 620 tagú Bundestagban 311 szavazat szükséges a kancellári többséghez.
El kell engedni az adósság egy részét
Néhány nappal ezelőtt német politikusok és a Deutsche Bank volt vezérigazgatója úgy fogalmaztak, egy későbbi időpontban még sor kerülhet a görög adósság egy részének elengedésére. Josef Ackermann svájci pénzügyi szakember, a Deutsche Bank volt vezérigazgatója szerint Európa nem kerülheti el a görög adósság egy részének elengedését. Hasonló véleményen van Frank-Walter Steinmeier, az ellenzéki SPD parlamenti frakcióvezetője is, aki úgy látja, hogy 2014-ben, a német parlamenti választásokat követő évben a lépésre mindenképpen sor kerül. Hosszabb távon az adósságelengedést nem tartja kizártnak az FDP parlamenti frakciójának vezetője sem.
